Az MNB monetáris tanácsa szerint a háború miatt határozott lépésekkel kell folytatni a kamatemelést

Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, a monetáris tanács ezért az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi döntésről kiadott közleményében.

Az MNB testülete 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is: így az egynapos jegybanki betét kamata 5,40 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 8,40 százalékra nőtt.

Az indoklásban megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez – jelezték újra.  

Megemlítették, hogy indokolt a szigorúbb monetáris kondíciók  fenntartása hosszabb ideig. Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében – húzták alá.

Emlékeztettek arra, hogy az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg – tették hozzá. (A múlt heti tenderén 6,15 százalékon tartotta az egyhetes betéti kamatszintet a jegybank.)

Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ – mutattak rá. Az év második negyedévében az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik az inflációt, a maginfláció a következő hónapokban szintén tovább emelkedik. (Idén márciusban az éves összevetésben számított infláció 8,5, míg a maginfláció 9,1 százalék volt.)

A grémium úgy számol, hogy a háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3-5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

A magyar gazdaság növekedési képessége az MNB szerint változatlanul erős. A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül – idézték fel az előrejelzések számait. Az MNB testülete újra hangsúlyozta: továbbra is kulcsfontosságú számukra az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, ennek megfelelően szükség esetén készen állnak állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.

Figyelmeztettek arra, hogy az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, ugyanakkor a költségvetési hiánycélok tartása az erős nominális növekedés mellett biztosíthatja az adósságráta további csökkenését a tavalyi év végi 76,8 százalékhoz képest. Az MNB jelezte, hogy 2023-tól megkezdődhet a külső egyensúlyi folyamatok gyors javulása, aminek hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan ismét többletbe fordul.

(MTI)