Akár 30 százalékkal is nőhetnek a lakáshitelek törlesztőrészletei

A kamatok jelentős emelkedése miatt a kormány január elsejétől kamatstopot rendelt el azokra a lakáshitelekre, amelyeknek kamatfordulója az idei első félévig bekövetkezik – derült ki a 24.hu cikkéből.

Előírták, hogy a hitelek referenciakamata a félév végéig nem lehet magasabb, mint amennyi 2021. október 27-én volt. Februárban a marginális piaci súlyú lakáslízing-szerződéseket is bevették visszamenőleg a kamatstop alá.

A Bankmonitor szakértője, Argyelán József szerint még mintegy 470 ezer olyan ügyfél lehet, aki nem váltott rögzített kamatozásra, ez a lakáshitelesek bő 30 százaléka. Jellemzően régebbi hitelekről van szó, mert az új hitelek között minimális az éven belüli kamatperiódusú változat – írta a portál.

A változó kamatozású hitelek zöménél a 3 havi bubor a referenciakamat, ilyenek a forintosított devizahitelek is. A kamatstoppal érintett hiteleknél a tavaly október 27-i bubort kell most figyelembe venni, ami mindössze 2,02 százalék volt. Azóta viszont a referenciakamat emelkedett.

Egy olyan lakáshitel esetében, amelyből még 10 millió forint tartozás van hátra, 10 éves futamidővel, háromhavi kamatperiódussal, és a bubor fölött 3,5 százalékos kamatfelárral számolják a részleteit, a kamatfordulója pedig most áprilisban van, a szakértő szerint a kamatstopos törlesztőrészlet jelenleg 108 600; kamatstop nélküli ez 131 900 forint lenne – olvasható a riportban.

A kamatstop végére pedig akár 30 százalékkal is megnőhet a törlesztőrészlet, mivel a három havi bubor most még csak 6,6 százalékos, de ha marad a magas infláció és emelkednek a kamatok, akkor június végére akár 7,5-8 százalékig is emelkedhet a bankközi kamat.  

Elemzők szerint a legjobb megoldás az lehet, hogy akinek változó kamatozású a hitelük, fix kamatozásúra váltják át – ezzel Árgyelán József szerint nem érdemes megvárni a június végét, mert az évekre rögzített kamatú hiteleknél is nőnek a kamatok.