Veszélyben a magyar mezőgazdaság, csakis az időjárás mentheti meg az idei termést
Ismét súlyos aszály pusztít országszerte, és bár az elmúlt hetekben leesett eső javított a helyzeten, a gazdák egyelőre nem látják a fényt az alagút végén.
Twenty20
Az elmúlt öt év átlagához képest jóval gyengébbnek tűnik a vetések állapota – mondta a Világgazdaság megkeresésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
Mindez az őszi és a téli csapadékhiány következménye, amelynek eredményeként a GOSZ becslése szerint a táblák 50 százalékán közepes a növények állapota, a jó, illetve a gyenge minőség pedig 25-25 százalékot tehet ki, míg az elmúlt hetek esőzései a talajok vízhiányának körülbelül a felét pótolhatták.
Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa megerősítette Petőházi szavait: az, hogy leesett 60-70 milliméter eső, az aktuális hiány felét pótolta, az elmúlt hét azonban ismét valamennyit rontott ezen az arányon.
A márciusban lehullott csapadék az elmúlt harminc év átlagának csupán a 40 százaléka volt. A szárazság leginkább a repcét viseli meg, több helyen ki is kellett tárcsázni a vetést, de a többi növény látványosan javult a csapadék hatására, amely egyébként a tavaszi munkákban is segített – tette hozzá.
Az őszi kalászosok egészen március elejéig súlyos csapadékhiánnyal küzdöttek – nyilakozta a lapnak Sándorfy András, a vetőmagpiaci jelenléte révén a hazai kalászos gabona vetésterületének 60 százalékáról közvetlen információkkal rendelkező Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója.
A drága tavaszi fejtrágya hasznosulása szintén gyengébbre sikeredett, mert nem volt bemosó csapadék – az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban.
