A sonkákon elhelyezett címke segít bennünket abban, hogy az igényeinket legjobban kielégítőt megtaláljuk – olvasható a Nébih közleményében.

A címkén található megnevezések az alábbi termékcsoportokra utalnak:

• a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”,
• a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka”,
• a formában vagy bélben hőkezelt sonkáknál pedig a „sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.

A következő jellemzőket kell feltüntetni a sonkák címkéjén:

• az állat, amelyből készült (kivéve a sertést)
• az előkészítés módja (darabolt, kötözött)
• a hőkezelés módja (nyers, főtt)
• a pácolás és/vagy füstölés módja, amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
• a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó felirat a nyers sonkákon

Vásárlásnál minden esetben ellenőriznünk kellene, hogy a sonka érzékszervi tulajdonságait tekintve megfelelő-e, vagyis az állománya ne legyen túl kemény vagy beszáradt, és a termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő. A levet engedő sonka legtöbbször a pácolás nem megfelelő módját jelzi (pl.: páclé túlzott befecskendezése), azonban jelezheti a hús nem megfelelő minőségét vagy éppen valamilyen romlási folyamatot is. A vásárlás helyén fontos ellenőrizni a címkén a lejárat napját is.

Minden esetben kerüljük az alkalmi árusokat és megbízható, legális helyről vásároljunk. A túl alacsony sonka ára árulkodó pl. árcsökkentő tényező lehet a nagyobb mennyiségű páclé tartalom, azonban az alacsony ár még nem feltétlenül jelent rossz minőségű terméket.

A sérült csomagolású termék megvásárlása nem javasolt, ilyen esetben célszerű a forgalmazó figyelmét felhívni, aki leselejtezi a terméket.

Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek vásárlásánál a fogyasztó a csomagolt termékek címkéjén látható adatokhoz ugyanúgy hozzá tud jutni, mivel a forgalmazónak rendelkeznie kell a termék paramétereit tartalmazó dokumentummal, ami alapján a vásárlót kérésre tájékoztatni tudja.