Véget érhet egy korszak Európában

A dekarbonizáció, a deglobalizáció, a növekvő kormányzati szerepvállalás és a magas infláció tartósan meghatározhatják a gazdaságot. A tektonikus változások egyben új dilemma elé állítják a jegybankokat is.

Az oroszok ukrajnai inváziója után az európai vezetők eldöntötték, hogy csökkentik a függést az orosz energiahordozóktól, amely néhány éven belül sikeresen megtörténhet. Az Európai Parlament már az orosz olaj, gáz és nukleáris energia behozatalának teljes tilalmát követeli; de a tagállamok egy része ebbe egyelőre nem ment bele – olvasható a CNBC riportjában.

Carsten Brzeski, az ING globális makroelemzője szerint Európa versenyképessége is veszélyben van a háború miatt:

„A kontinens számára a háború egy sokkal jelentősebb váltást hoz, mint a koronavírus bármikor. Itt nemcsak a politikai és védelmi szempontokra gondolok, hanem az egész gazdaságra.”

Európa az előző években profitált a globalizációból és a munkaerő-áramlásból, most viszont fel kell gyorsítania az energiafüggetlenségét a zöld beruházások segítségével, növelnie kell védelmi kiadásait, több erőforrást kell fordítania oktatásra és digitalizációra. Brzeski szerint mindez komoly sikerekkel kecsegtethet, és ha sikerül végrehajtani az átállást, Európa kedvező pozícióban lesz, de az odavezető út nem lesz fájdalommentes.

„A háztartások pénzügyeire és a jövedelmekre jelentős nyomást gyakorol majd az átállás. Eközben a vállalati jövedelmezőség magas marad. Európa egy humanitárius krízist él át, miközben a válság épp a kontinens kenyeres kosarában zajlik. Ukrajna ugyanis az egyik legnagyobb gabona- és kukoricaexportőr. Az élelmiszerárak sosem tapasztalt mértékűre nőnek, a magasabb infláció élet és halál kérdése lehet a fejlődő országokban” – tette hozzá a szakértő.

Brzeski szerint a piacok nem követik le megfelelően az eseményeket, amikor az európai részvények növekednek, ugyanis jelenleg nincs visszaút a régi normalitásba.

Az európai – vagy inkább globális – változások nehéz helyzetbe hozzák a jegybankokat is, amelyeknek manőverezniük kell a fiskális fenntarthatóság szempontja és az infláció elleni harc között. A BNP Paribas szerint a dekarbonizáció, a nagyobb fiskális kiadások, a globalizációval szembeni ellenszél és a magas infláció tartósan jelen lehetnek.

Ebben a helyzetben a jegybankok nemcsak komoly dilemmával néznek szembe, hanem a hibák esélye is megnő – ezt már Spyros Andreopoulos, a BNP Paribas közgazdásza mondta, aki egyúttal közölte, a magasabb kamatok megnehezítik majd a fiskális döntéshozók életét is. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiskális fenntarthatóság aggodalmai nem azonnal térnek vissza, az alacsony kamatok korában ugyanis a kormányok hosszabb lejáratú kötvényeket bocsátottak ki.