Vajon elegendő lesz a háborús bűnök vádja, hogy elrettentse Putyint a további támadástól?

Egy hét alatt több atrocitás is történt, amelyek az orosz katonák ukrán lakossággal szemben tanúsított kegyetlenkedéseit bizonyítják, a pályaudvar elleni támadás pedig az eddigi legerősebb jelzés arra nézve, hogy Putyin elnök annak ellenére sem hagy fel a háborúval, hogy háborús bűnökkel vádolják.

Kramatorszkban 2 rakéta csapódott be egy vasútállomáson, miközben az ukrán családok az ország biztonságosabb pontjaira igyekeztek eljutni, a támadás során pedig legalább 50 ember vesztette életét és csaknem százam megsebesültek. Ukrajna Oroszország megbüntetését követeli, a Kreml azonban tagadja, hogy felelős lenne az állomáson történt merényletért. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A héten tömeges gyilkosságról és civilek kínzásáról szóló képek és beszámolók láttak napvilágot, amelyek főként a Kijev környékén fekvő Bucsa, Irpin és Hostomel városokból érkeztek. A műholdfelvételek alapján csak Bucsában több mint 300 civilt öltek meg, az utcákon heverő megkötözött kezű holttestek pedig kivégzésekre utalnak. Mások akkor veszítették életüket, amikor a humanitárius folyosókon keresztül próbáltak elmenekülni. A Kreml a bizonyítékok ellenére tagadja, hogy részt vett volna ezekben a támadásokban.

A nyugati szövetségesek és emberi jogi csoportok elítélik a civilek ellen intézett támadásokat, és a lehetséges háborús bűnök és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálását követelik, de nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ezek az intézkedések elegendőek lesznek ahhoz, hogy elriasszák a Kremlt a további támadástól.

Volodimir Zelenszkij népirtásnak minősítette a népe ellen intézett támadásokat, és felszólította az elkövetőket, hogy feleljenek a bíróság előtt, Putyin azonban kitart amellett, hogy Ukrajna az agresszor és Kijev koholt a háborús bűnökről bizonyítékokat. Moszkva állításainak ellentmondanak a Bucsa utcáiról készült műholdfelvételek, amelyek bizonyítják, hogy a holttestek az orosz megszállás idején is az utcán hevertek.

A háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékgyűjtés azonban hosszadalmas és összetett folyamat, és nincs rá garancia, hogy a végén Putyint vagy más elkövetőket bíróság elé állítják. Történelmileg kevés államfőt vontak felelősségre háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményekért, addig pedig senkit sem, ameddig hatalmon volt.

Bár az elszámoltatással való fenyegetés nem biztos, hogy elegendő elrettentés a Kreml számára, Inglis szerint az ilyen perek politikailag növelhetik a szövetség erejét, és alááshatják Oroszország pozícióját a világ színterén, hátrányosabb helyzetbe sorolva Moszkvát a tárgyalások során – számolt be a CNBC.

Más, kevésbé optimista hangok azonban úgy vélik, bármilyen brutálisak is a közelmúlt eseményei, a háborúnak egyhamar nem lesz vége, a háborús bűnökkel fenyegetés ugyanis nem hat az ellenfél magatartására, és nem újdonság az orosz fél számára.

Az elemzők szerint azonban akad a nemzetközi fellépésnek olyan módja, amely befolyásolhatja Putyint, ez pedig a fokozott nyomás India és Kína részéről. Kína a héten közölte, hogy „egyértelműen elítéli” a bucsai tömeggyilkosságokat, és támogatja a független vizsgálatra irányuló felhívásokat, megszakítva korábbi semlegességét.

Oroszország kulcsfontosságú stratégiai szövetségese, Kína azonban továbbra is ellenáll a bucsai mészárlás elítélésének, és míg India tartózkodott azon a szavazáson, amely során Oroszország felfüggesztéséről döntöttek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, Kína a kizárás ellen szavazott.