Választás 2022: mit mutattak az esélyekről az utolsó közvélemény-kutatások?
Minden eddiginél szorosabbnak ígérkezik a 2022-es országgyűlési választás, amelynek az eredményét nehéz előre megjósolni.
Az ilyen kiélezett csatáknál nincs egyszerű dolga a közvélemény-kutatóknak, ugyanis a választói hangulat percről-percre, mintáról-mintára változhat, ilyen esetekben még a kérdésfeltevés módja is befolyásoló tényező tud lenni.
Az utolsó mérések alapján is nehéz képet levonni a választói hangulatról, hogy inkább a kormánynak adnának bizalmat vagy az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogásra bíznák az országot. Ebben a cikkünkben most összegyűjtöttük a legfontosabb utolsó méréseket, amelyek némi képet adhatnak a választói hangulatról.
A Závecz Research utolsó mérése szerint, amelyet március 21-27. között készítettek, 1000 fő bevonásával. Ennek alapján a választókorú népesség körében 39 százalék szavazna a Fidesz-KDNP, 36 százalék az Egységben Magyarországért listájára, míg a Mi Hazánk 3, az MKKP 1 százalékot kaphat.
A Závecz akkor megállapította, hogy az aktív bizonytalanok szűk kétharmada (63 százalék) nem érzékeli az esélyeket, ebből kifolyólag várhatóan a helyzetértékelés vagy a kampány más tartalmi, hangulati elemei késztetik majd állásfoglalásra.
A Medián intézet kutatása elsősorban a kormánykoalíció és az ellenzéki összefogás erőviszonyaira fókuszált, mely alapján jelentős kormányfölény jött ki: a Medián által megkérdezettek 50 százaléka a Fidesz-KDNP, 40 százaléka az Egységben Magyarországért listájára szavazna, a maradék 10 százalék pedig megoszlik a többi párt között.
Fontos különbség a Medián és a Závecz kutatásai között, hogy az utóbbi adatai a bizonytalanok hozzászámolásával jött ki, miközben a Medián a biztos pártválasztókra fókuszált. Az általuk lemért erőviszonyok alapján készített mandátumbecslés szerint a Fidesznek majdnem kétharmada lenne, 128 mandátumot szereznének az ellenzék 71-ével szemben.
A kormányközeli Társadalomkutató Intézet legutolsó mérése szinte megegyezik a Mediánnal: az általuk megkérdezettek 50 százaléka a Fidesz-KDNP, 40 százaléka az Egységben Magyarországért listájára szavazna. A Társadalomkutató intézet a biztos pártválasztók körében emellett azt mérte, hogy 6 százalékot kapna a Mi Hazánk és 4 százalékot a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.
A Publicus legutolsó kutatása ennél szorosabb eredményeket hozott: a biztos pártválasztók körében 47-47 százalékon állt a két tömb listája, a teljes lakosság körében mutatkozott némi Fidesz-fölény, 35-33 százalékos arányban.
A Publicus mérése alapján sem a biztos pártválasztók, sem a teljes lakosság körében nem jutna be a parlamentbe a Mi Hazánk és az MKKP, míg 28 százalék lenne olyan, aki egyéb pártra szavaz vagy a megkérdezés pillanatában még bizonytalan volt.
A Republikon intézett legutolsó kutatása szerint a biztos pártválasztók körében 49-46 arányban a Fidesz-KDNP vezetett az ellenzékkel szemben, míg az MKKP 2, a Mi Hazánk pedig 3 százalékot kapna. A teljes lakosság körében 41-39-re vezetett a Fidesz, itt 16 százaléknyi bizonytalant mértek.
Az IDEA intézet legutolsó felmérése szerint a Fidesz-KDNP 50 százalékot kapna a biztos pártválasztók körében, míg az ellenzéki lista 43 százalékot. Ez a teljes lakosság körében 40-37, itt 17 százaléknyi bizonytalannal lehetett számolni. A Mi Hazánk és az MKKP az IDEA felmérései alapján sem kerülne be a parlamentbe.
A Nézőpont intézet pedig nyolc százalékos Fidesz-előnyt mért, az általuk megkérdezett szavazók 49 százaléka felelt úgy, hogy a kormánykoalícióra szavazna, míg 41 százalék jelezte, hogy az Egységben Magyarországért listájára adná le a voksát. Ezen kutatás szerint az MKKP 3, a Mi Hazánk 2 százalékot kapna, míg 5 százalék bizonytalan.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború természetesen nagymértékben befolyásolta a választói hangulatot, így erősen kérdéses, hogy a mérések ellenére hasonló eredmények lesznek-e. Mivel az események gyorsan változnak, az ilyen szoros versenynél nehéz pontos eredményt jósolni.