Csillagászati áttörést hozhat a James Webb űrteleszkóp infravörös szenzora

A világegyetem keletkezése óta egyre gyorsabb ütemben tágul, így az univerzum legtávolabbi részei elképesztően nehezen észlelhetőek – lényegében a kozmosz nagy része továbbra is rejtve van az emberi szemek elől.

A helyzet azonban az elkövetkező években változhat, mivel a decemberben Föld körüli pályára állított James Webb űrteleszkópot olyan műszerekkel szerelték fel, melyek segítségével feltárhatóak a világűr eddig láthatatlan régiói is.

Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrégiben közzétett videójából megtudhattuk, az űrtávcső révén komoly áttörés várható az asztronómia tudományában, köszönhetően infravörös érzékelőinek.

A világegyetemet a fizikai értelemben vett közönséges fény, vagyis az elektromágneses spektrum egyik fő komponense világítja meg, miközben az infravörös fény a kozmosz forróbb pontjait mutatja meg, ezenkívül hosszabb hullámhosszal rendelkezik.

Bár a Hubble űrobszervatórium képes észlelni az infravörös és ultraibolya fények egy részét, eredetileg a látható spektrum tanulmányozására készült, ám a James Webb űrtávcsövet kifejezetten az infravörös fényre optimalizálták. Mindez lehetővé teszi, hogy a Földön túl, a Lagrange 2 pontban keringő teleszkóp az univerzum rejtett szegleteibe hatoljon be, mégpedig soha nem látott felbontás mellett.

Láthatjuk tehát, hogy a NASA-nak kulcsfontosságú eszköz van a kezében, amivel akár a távoli galaxisok sebessége is mérhető, nem beszélve az olyan égi jelenségek megértéséről, mint például a szupernóvák és a kvazárok, melyeket évtizedeken keresztül korlátozott technikákkal vizsgáltak.