A nyugdíjkorhatár hajdan generációkon keresztül változatlan volt, annyira, hogy azt szinte természeti adottságként kezelték. A témával foglalkozók ugyanakkor tudják, hogy időnként, bár nagyon ritkán változott – olvasható a G7 beszámolójában.

Az egységes, uniszex nyugdíjkorhatárt még a rendszerváltozás után hirdették meg – akkortájt 62 évesen mehettek nyugdíjba az emberek. Ezt a férfiak a 2000-es évek elejére, a nők pedig a végére érték el – hogy akkor mindjárt a fokozatos 65 évre emelést hirdessék meg, amit idén értünk el.

Mindeközben az európai országok többségében a nyugdíjkorhatár emelése nem átmeneti, nem egy előre meghatározott értéket céloz meg, hanem hozzá van kötve a társadalom tagjainak várható hátralévő élettartam-változásához, ami minden bizonnyal növekvő tendenciát mutathat.

Mivel az élettartam azért nő, mert egyre egészségesebbek vagyunk, vagyis egyre tovább tudunk dolgozni, ésszerű lenne Magyarországon is meghirdetni a most véget ért nyugdíjkorhatár-emelés folytatását, mégpedig úgy, hogy az a jövőben olyan mértékben nőjön, ahogyan a várható hátralévő élettartam.

Szlovákiában éppen azt a módszert választották: rögzítették a nyugdíjas élettartam várható átlagos hosszát, és úgy növelik a korhatárt, hogy ez állandó maradjon – írta a portál.