Az Ukrajnában zajló események világossá tették, hogy a világon található nukleáris arzenálok nem csupán a hidegháború kellemetlen maradványai, hanem még mindig komoly potenciális fenyegetést hordoznak magukban.

Ennek ellensúlyozására az amerikai űrhadsereg korai előrejelző műholdakból álló konstelláció hadba állítását tervezi, melynek kitűzött célja a rakétakilövésekre és a nukleáris töltetekre utaló jelek nyomon követése lesz.

Az egyik legújabb projekt az úgynevezett Next Generation Overhead Persistent Infrared Polar (NGP) program, melynek keretében két műholdat építenek, amelyek a tervek szerint 2023-ban indulnak útjuknak, és leváltják a korábbi űreszközöket – olvasható a Northrop Grumman sajtóközleményében.

Az NGP műholdak ellipszis alakú pályára kerülnek, és a Föld pólusai felett haladnak majd el, ezáltal különböző magasságokban le tudják fedni az egész bolygót, főként az Északi-sarkvidéket, ahol a nukleáris rakéták és atomtengeralattjárók aktívak lehetnek.

Az NGP kulcsfontosságú műszerei az infravörös szenzorok, amik lehetővé teszik az egység számára, hogy felderítse és figyelemmel kövesse a ballisztikus és hiperszonikus rakéták mozgását, valamint azok jellegzetes hőjeleit.

Ehhez járul majd egy továbbfejlesztett kommunikációs rendszer, ami az adatokat visszaküldi a Földre, ezenfelül megerősítik szoftveresen is a szerkezetet, hogy jobban ellen tudjon állni a célzott kibertámadásoknak.