Először észlelték csillagászok egy kilonóva ragyogását
Az univerzumban meglehetősen ritkaságnak számító objektum szuperszonikus repülőgépek hangrobbanását képes előidézni.
NASA
A Northwestern University és a Weinberg College of Arts and Sciences kutatói egy kilonóva utófényét vizsgálhatták meg, ami maga nemében az első ilyen kozmikus tárgy volt, amit valaha is megfigyeltek.
A kilonóva nem más, mint két neutroncsillag összeolvadása, ami a klasszikus nóváknál ezerszer fényesebb robbanással jár. A szóban forgó objektumot először 2017 augusztusában detektálták gravitációs hullámok segítségével, azóta világszerte űrteleszkópokat irányítottak rá, hogy nyomon kövessék az események alakulását.
A NASA Chandra röntgenobszervatóriumának köszönhetően észrevették, hogy a kozmikus találkozó során egy olyan sugárnyaláb keletkezett, amely a fénysebességhez közeli ütemben bocsát ki magából röntgensugarakat, a ritmusa kapcsán pedig megállapították, hogy az elmúlt évek során semmit sem változott.
Kutatók úgy gondolják, hogy az összeolvadásból származó, egyre inkább táguló törmelékek sokkot generáltak, hasonlóan egy szuperszonikus repülőgép hangrobbanásához: a lökéshullámok felmelegítették a környező anyagokat, amelyek folyamatosan röntgensugárzást emittáltak.
Egy másik magyarázat a jelenségre az lehet, hogy a neutroncsillagok ütközése egy fekete lyukat eredményezett, amelybe a maradványok bezuhantak, és e fenomén közben röntgensugárzás jött létre.
Bármelyik teória is bizonyul végül igaznak, a kilonóvák észlelése új fejezetet nyithat a csillagászat tudományágában, mivel eddig még egyszer sem tudták részletesen leírni a világegyetem legbizarrabb viselkedési mintáit mutató objektumokat.
