Húsz éve nem tapasztalt drágulás történt Magyarországon
Rendkívül gyenge évet zárt 2021-ben a magyar gazdaság a beruházások szempontjából, éves szinten ugyanis csak 4,2 százalékkal emelkedett a volumen.
Pixabay
A beruházások volumene 2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2%-kal nőtt, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,6%-kal mérséklődött – derült ki a KSH jelentéséből.
A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították. 2021-ben összességében 4,2%-kal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatt alacsony bázishoz képest.
2021 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,6%-kal csökkent. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,4, a gép- és berendezésberuházásoké 4,9%-kal lett kisebb.
2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 0,2%-kal nőtt, ezen belül a teljesítményérték 64%-át képviselő építési beruházásoké 3,3%-kal nagyobb, a 35%-át kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6%-kal kisebb lett. Az utóbbi esetében a visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6,0%-kal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 14%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 16%-kal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 17%-kal nőttek. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23%-át megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a IV. negyedévben jelentősen visszaesett (13%-kal), amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés (+20%), állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései 19%-kal visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén mérsékelt, 3,2%-os volumennövekedést mértek. A legnagyobb súlyt képviselő kiskereskedelem fejlesztései enyhén nőttek.
A művészet, szabadidő beruházási teljesítményében a korábbi negyedévek bővülésével ellentétben csökkenés (–5,7%) következett be, amihez hozzájárult a sporttal és a kultúrával kapcsolatos állami fejlesztések forrásainak szűkülése is.
