Alternatív valóságot közvetít a háborúról az orosz állami média
A propaganda elérte, hogy a lakosok a Nyugatot és a NATO-t okolják a feszültségért, az orosz hadseregben pedig a felszabadítót lássák.
Fotó: Gidrán típusú páncélozott harcjármû legénysége az 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképzõ Bázisán Hajdúhadház közelében 2022. február 24-én. A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe.
MTI/Czeglédi ZsoltA Nyugat elborzadva nézi Oroszország hadműveleteit Ukrajnában, a propaganda-gépezet azonban egészen más szemszögből tudósít az orosz lakosok számára. A tavalyi év végi hadgyakorlatok idején az állami média semlegesen számolt be az ukrán határnál zajló hadgyakorlatokról, és álhírekként azonosította az esetleges katonai invázióról szóló nyugati híradásokat. Mikor az amerikai katonai források a támadás konkrét napjáról írtak, a gúny a tetőfokára hágott, és az orosz média pánikkeltést emlegetve mutogatott az országra.
„Ez a nap a Nyugat háborús propagandájának kudarcaként fog bevonulni a történelembe, megalázva és összetörve, egyetlen lövés nélkül” – kommentálta Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő az invázióra figyelmeztető híreket.
Az elmúlt hetekben aztán a sajtó hangnemet váltott, és Ukrajna ellen kezdte hangolni a közvéleményt; a híradások Nyugat bábállamaként állították be Ukrajnát, amely náci irányítás alatt áll, és ahol népirtás folyik a helyi orosz kisebbségek ellen. Oroszország felé menekülő ukrajnai családok és a szakadár területek ellen intézett állítólagos légitámadások képei lepték el a sajtót.
A propaganda olyan sikeres volt, hogy egy november végi felmérés szerint csupán a lakosság 4 százaléka gondolta úgy, hogy az egyre nagyobb feszültségért Moszkva felelős, a megkérdezettek 16 százaléka az ukránokat, 50 százalékuk pedig az Egyesült Államokat és a NATO-t hibáztatta.
A Nyugat agresszorként való azonosítása különösen az 55 évnél idősebbek körében jellemző, akik Putyin szavazóbázisának magját alkotják, de még a legfiatalabb, 18 és 24 év közötti választók negyede is osztotta ezt a véleményt. Majdnem ugyanennyien nem adtak válaszoltak a kérdésre, mert bizonytalanok voltak a témát illetően.
A lakosság jelentős részében az a kép él, a kialakult konfliktus hátterében a NATO felelőtlen keleti bővítése és Oroszország közelébe telepített fegyverei állnak. Úgy érzik, a Nyugat Oroszország gyengítésére törekszik, és „belerángatta” őket a háborúba, hogy meggyengítse nemzetüket.
Tehetetlenségüket tetézi, hogy pontosan tudják, a népnek nincs beleszólása a politikába, Putyin és tisztviselői hozzák meg a döntéseket. Sokan már nem is követik a híreket, hanem csak elfogadják a körülöttük zajló eseményeket – számolt be a Politico.
„A két fél lövöldözni fog egymásra pár hónapig vagy évig, nem érnek el semmit és nem értenek egyet semmiben, aztán visszahúzódnak saját térfelükre, ahol továbbra is különbözőképpen gondolkodnak és sárt dobálnak egymásra” – összegezte a háborúról alkotott véleményét egy helyi fiatal.
