Növényi hulladékból készülnek az új, fenntartható napelemek
A gyantába szuszpendált lumineszcens részecskék az ultraibolya fényt hasznosítják, az anyag pedig alkalmas lehet épületek vagy járművek burkolásához, de akár ruházat is szabható belőle.
Fotó: mamenmesonero / Twenty20Egy filippínó mérnökhallgató olyan új anyagot dolgozott ki, ami gyümölcs- és zöldséghulladékból származó lumineszcens részecskék felhasználásával elnyeli a nap ultraibolya sugarait, hogy aztán látható fénnyé alakítsa. Találmányával sikeresen elnyerte a James Dyson Alapítvány Fenntarthatósági Díját 2020-ban.
Az ultraibolya sugarak még a felhős napokon is elérik a földet, ami azt jelenti, a technológia városi területeken való alkalmazásában óriási lehetőségek rejlik, de hasznos lehet olyan helyeken is, ahol nincs elég hely a hagyományos napelemek számára – számolt be az EuroNews.
Carvey Ehren Maigue elmondta, szeretné azonnal piacra dobni a terméket, miközben tovább fejleszti az eljárást. A sarki fény után AuREUS névre keresztelt anyag tetszőleges formára alakítható, jelenleg az autók, repülőgépek és hajók burkolására alkalmas ívelt lemezek fejlesztése folyik, később azonban akár ruhák is készülhetnek belőle.
A prototípus egy kétszer három lábnyi méretű panel volt, amelyet Maigue az egyik ablakára szerelt fel, és elegendő áramot termelt vele napi két telefon feltöltéséhez. Elképzelése szerint az AuREUS alkalmas teljes épületek burkolására, függőleges napfarmokat hozva létre; a felhőkarcolók burkolata akkor is energiát termelne, ha nem néz a nap felé, ugyanis képes a falakról, járdákról és más épületekről visszaverődő sugárzást is összegyűjteni.
A technológia teljesen fenntartható, a gyártás során a helyi terményekből kivont lumuneszcens részecskéket gyantába szuszpendálják, az így kapott anyag pedig formára önthető, falakhoz rögzíthető vagy két üveglap közé illeszthető. Az átalakított látható fény visszaverődik a panel széleire, ahol szabályos fotovoltaikus cellák alakítják elektromos árammá.
Jelenleg a gyümölcs- és zöldségforrások felhasználásának aránya 80 százalék, és a jövő kihívásai közé tartozik, hogy a vegyi források kiiktatásával ez 100 százalékra lépjen. Ehhez az szükséges, hogy a felhasznált öt szín – piros, narancs, sárga, zöld és kék – közül a kék festék előállítása is természetes alternatíva felhasználásával történjen.
