Feltárták a világ legnagyobb jurai pteroszaurusz-maradványát Skóciában
A repülő őshüllő szárnyfesztávolsága legalább 2,5 méter lehetett, kifejlett korában pedig a 3 métert is meghaladhatta volna.
Fotó: Pixabay A Sky-sziget ma már leginkább vidráknak és lundáknak ad otthont, 170 millió évvel ezelőtt azonban hatalmas, repülő őshüllők uralták az egét. A skóciai kövületvadászok itt bukkantak rá a világ legnagyobb jura korszakból származó pteroszauruszának maradványaira, amely éles fogakkal rendelkezett, hogy segítse a táplálékául szolgáló halak elfogását.
A kövületek szerint az állat szárnyfesztávolsága legalább 2,5 méter lehetett, ami körülbelül a mai legnagyobb repülő madaraknak felel meg, mint például a vándor albatrosz. A felfedezés új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját, mivel a tudósok azt hitték, ezt a méretet csak 25 millió évvel később érték el az őshüllők – számolt be a The Guardian.
„Valószínűleg a hetven százaléka teljes, ami egy pteroszaurusz esetében kiváló, mert ezek a lények nagyon nehezen fosszilizálódnak” – jegyezte meg a kutatás társszerzője, Steve Brusatte professzor, utalva rá, hogy az állat csontjainak fala nem sokkal vastagabb egy papírlapnál.
A maradványok elemzése azt is feltárta, hogy az őshüllő legfeljebb tinédzser lehetett, növésben volt, felnőtt korára pedig a szárnyfesztávolsága a három métert is meghaladhatta volna. A csapat a koponya vizsgálatát is elvégezte, az agyi digitális modellezés szerint pedig az állat nagyon nagy látólebennyel rendelkezett, vagyis a látása rendkívül éles lehetett.
Dr. David Unwin, a Leicesteri Egyetem pretorszaurusz-szakértője ugyan nem vett részt a kutatásban, de úgy véli, vitatható, hogy valóban a most felfedezett lény lett volna a korszak uralkodója. Megjegyezte, más kövülettöredékek is utaltak már a jura közepén élő pretoszauruszok hasonló méreteire, elismeri azonban, a most feltárt lelet jelentős, mert nagyon kevés ilyen teljes állapotban fennmaradt pretoszaurusz kövület létezik.
