Idegsejtek ingerlésével javítható a Parkinson-kórban szenvedő betegek állapota

Mivel egyetlen gyógymód sem ismert a Parkinson-kór kezelésére, ezért főként tüneti jelleggel csillapítják az orvosok a panaszokat. A rendellenességet főként az agy dopaminhiánya jellemzi, ezért a leggyakrabban használt terápia a dopaminszint növelésére irányul, ám a betegség előrehaladtával egyre kevésbe hatékonyak az ilyesfajta gyógyszerek.

Az 1990-es évek óta a Parkinson-kór kezelésére mély agyi stimulációt (DBS) is alkalmaznak, mely során vékony fémhuzalokat ültetnek be a koponya alá, amelyek elektromos impulzusokat küldenek specifikus idegsejtekhez, ezáltal enyhíteni lehet az olyan kellemetlen tüneteken, mint például a remegés, nem mellesleg a szimptómák súlyosbodásának tempóját is le lehet lassítani. Soron kívül Alapításának 100. évfordulója alkalmából különleges 100 forintos érmét bocsát ki az MNB

Van azonban egy tünet, amit kifejezetten a DBS idéz elő, ez pedig nem más, mint a mozgás teljes lefagyása, mely során arról számoltak be a páciensek, hogy úgy érzik, mintha lábuk a padlóhoz ragadt volna.

A Koppenhágai Egyetem kutatói azt tűzték ki célul, hogy megtalálják az optimális megoldást arra, hogy problémamentesen működjön a DBS, elkerülve a bénuláshoz hasonló tünetek kialakulását. A Parkinson-kór kísérleti egérmodelljeiben a kutatócsoport szisztematikusan megcélozta az úgynevezett pedunculopontinus nucleust (PPN), vagyis az agytörzs azon régióját, ahol a központi idegrendszer legfőbb szerve jeleket küld a végtagok mozgatására.

„Amikor stimuláljuk ezeket a specifikus neuronokat a PPN területén, hosszabb távon normál járási sebességet tudunk elérni, szemben az ingerlés előtti állapotukkal, amikor a Parkinson-kór első tüneteit mutatták” – magyarázta a tanulmány főszerzője Debora Masini.

Bármennyire is érdekes a kutatás, fontos megjegyezni, hogy a rágcsálókon bemutatott eredmények egyelőre még nem ültethetőek át emberekre, ám a jövőben azon fognak dolgozni, hogy a helyzet változzon.