A földcsuszamlások talán a természeti katasztrófák legpusztítóbb eseményei, mely bekövetkezésekor úgy tűnhet, mintha az egész világ összeomlana körülöttünk. Most pedig bemutatjuk az emberiség által a történelem során feljegyzett leghalálosabb földcsuszamlásokat, melyek kivétel nélkül több ezer ember életét követelték.

10. Diexi földcsuszamlások, Szecsuán, Kína, 1933. augusztus (több mint 3000 halálos áldozat) Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

1933. augusztus 5-én egy nagyon erős földrengés rázta meg a kínai Mao megyében található Diexi városát, melynek következtében egy halálos földcsuszamlás történt: a természeti katasztrófa több mint 3000 ember életét követelte, és több falut is jóformán teljesen elpusztított a környéken. A legsúlyosabb veszteségek azonban Diexi városát érték, miután a földcsuszamlás következtében a város jóformán elsüllyedt.

9. Khait földcsuszamlás, Tádzsikisztán, 1949. július (4000 halálos áldozat)

Talán az egyik leginkább érintett terület a világon a Közép-Ázsián átívelő hegyvidéki öv, ahol már évszázadok óta történnek hasonló természeti katasztrófák, főként a földrengések által kiváltott földcsuszamlások. Az egyik leghalálosabb földcsuszamlás pedig 1949 júliusában következett be, amikor Khait egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg, mely több száz földcsuszamlást indított útjára a Tien Shan hegység déli határainál, Tádzsikisztán középső részén.

A legsúlyosabban érintett területek azonban a szomszédos Yasman és Khait völgyek voltak, mivel a földrengés olyan erősségű volt, hogy nem csupán földcsuszamlás történt, de a tömör löszből álló kőzet is elkezdett aláhullni, melyek 30 méter/másodperces sebességgel csapódtak a talajba – a pusztító katasztrófa több mint 4000 ember életét követelte.

8. Nevado Huascarán csuszamlás, Ranrahirca, Peru, 1962. január (4500 halálos áldozat)

A Huascarán az egyik legismertebb perui hegy, melynek hófödte csúcsa egészen 6768 méter magasra emelkedik, ám 1962 januárjában egy olvadási folyamat következtében a hegy északi csúcsának egy része leszakadt, mely egy halálos földcsuszamlást és lavinát indított el, melynek következtében 4500 ember vesztette életét.

A lavina, melyet azóta is „Huayco” néven emlegetnek, egy gigantikus jégtáblát érintett, mely a becslések szerint közel 1 kilométer széles és 12 méter magas lehetett. Ahogy a jég hihetetlen gyorsasággal csúszott le a lejtőkön, több sziklát és kőtörmeléket is magával sodort, majd lefelé egyre csak nagyobb lett, s végül leérve több falut is teljesen maga alá temetett.

7. Huaraz csuszamlás, Ancash, Peru, 1941 december (5000 halálos áldozat)

Ismét Peru, és ismét egy pusztító természeti jelenség. 1941 decemberében az Ancash régióban található perui város, Huaraz lakói nem is sejtették, hogy a városuk felett húzódó gleccser hamarosan végzetes pusztítást hoz, és több ezer lakos életét követeli majd. A katasztrófa 1941. december 13-án hajnalban következett be, amikor egy földcsuszamlás következtében a gleccser jege Palcacocha-tóba zuhant, irgalmatlan hullámokat keltve, melyek olyan erejűek voltak, hogy átszakították a tó gátját.

A víz pedig megállíthatatlanul zúdult lefelé a völgybe, keveredve iszappal, kővel és jéggel – a földcsuszamlás hatására azonban a közeli Jircacocha-tó egy másik gátját is átszakította a lezúduló víz, a két katasztrofális esemény pedig eggyé vált, amikor leért Huaraz városához, és több mint 5000 emberéletet követelt.

6. Kelud Lahar, Kelet-Jáva, Indonézia, 1919. május (több mint 5000 halálos áldozat)

A Kelud-hegy egy kifejezetten híres, vagy inkább hírhedt vulkán, mely a történelmi feljegyzések szerint már 30 alkalommal tört ki, s kivétel nélkül végzetes pusztítást okozott a környéken. A vulkán egyik leghalálosabb kitörése 1919. május 19-én következett be, amikor szinte felfoghatatlan mennyiségű, több mint 38 millió köbméter víz tört ki a vulkán krátertavából, mely hatalmas mennyiségű üledéket és vulkáni anyagot halmozott fel az évek során.

Ez az iszapár, vagy ahogy a jávaiak nevezik, lahar, hihetetlen sebességgel zúdult le a hegyekből, az emberek pedig nem tudta hová menekülni előle, az áradat mindent és mindenkit elsodort, aki az útjába került.

5. Észak-indiai árvízi földcsuszamlások, Kedarnath, India, 2013. június (5700 halálos áldozat)

Indiában sajnos nem példátlan, hogy természeti katasztrófák sújtják a lakosságot, a legutóbbi pedig nem is olyan régen történt, 2013-ban, amikor a semmiből jött hatalmas áradások közel 5700 ember életét követelték a himalájai Uttarakhand államban.

A katasztrofális természeti csapásért elsősorban a folyamatos esőzések, és a szűnni nem akaró monszun volt felelős, habár tudósok és kutatók egy része egészen másképp látja: meglátásuk szerint a himalájai hegyvidék ökoszisztémájába történő meggondolatlan emberi beavatkozás tette végtelenül sérülékennyé a területet.

A 2013-as pusztítás azonban olyan mértékű volt, melyhez hasonlót még soha nem jegyeztek az országban. Mivel a víz által korábban elárasztott területeken jelentős mennyiségű homok és szikla maradt meg, a kiáradó tetemes mennyiségű víz magával sodorta a maradványokat, és iszappal, valamint kővel telített halálos áradás érte a városokat és falvakat, mely minden életformát maga alá temetett, mely útjába került.

4. Nevado Huascaran törmelékhullás, Yungay, Peru, 1970. május (22 ezer halálos áldozat)

Egy 1970 májusában bekövetkezett földrengés gigantikus földcsuszamlások, kő- és hólavinák sorozatát indította el, melyek egy az egyben maguk alá temették Yungay és Ranrahirca városait. A példátlan pusztítás következtében 22 ezer ember vesztette életét, miután a lavina 16,5 kilométeren át zúdult lefelé, közel 100 millió köbméternyi vízzel, mely az útjába kerülő sziklákat is magával vitte.

3. Armero tragédia, Tolima, Kolumbia, 1985 novembere (23 ezer halálos áldozat)

Azt gondolták, hogy a szunnyadó Nevado del Ruiz vulkán nem jelent veszélyt a lakosságra, ám semmi sem úgy alakult, ahogyan azt gondolták volna: a Nevado del Ruiz a kolumbiai Tolimában 1985. november 13-án hirtelen életre kelt, és olyan pusztítást okozott, mely 23 ezer ember életébe került.

A vulkán kráteréből indult piroklasztikus folyam megolvasztotta a hegy gleccsereit, és egy sárral, jéggel, hóval, vízzel, és tetemes mennyiségű vulkáni kőzettel telített pusztító folyamként zúdult lefelé a hegyről, és egy az egyben maga alá temette Armero városát.

2. Vargas-tragédia, Vargas, Venezuela, 1999 decembere (30 ezer halálos áldozat)

1999 telén szokatlanul heves esőzések érték a venezuelai Vargas államot, az esőzések pedig nem fejeződtek be, sőt: idővel kisebb, majd nagyobb árvizeket okoztak, ezt követően pedig elindult a törmelékáradat, mely megtizedelte a régió lakosságát.

30 ezer ember vesztette életét a katasztrófában, becslések szerint pedig olyan pusztítást végzett a természet, hogy Vargas lakosságának mintegy 10 százaléka esett áldozatául az áradásoknak. Carmen de Uria és Cerro Grande teljes városai konkrétan eltűntek a térképről, és több házat is az óceán sodort el.

1. Haiyuan áradás, Ningxia, Kína, 1920 decembere (több mint 100 000 halálos áldozat)

A legelső, és egyben a legpusztítóbb természeti katasztrófa Kínában történt, 1920 decemberében, amikor egy 8,5-ös erősségű földrengés rázta meg Haiyuan vidéki körzetét. A földrengés összesen 675 hatalmas földcsuszamlást idézett elő, melyek példátlan pusztítást okoztak, mind gazdaságilag, mind az elvesztett emberéletek tekintetében.

A természeti csapás 1920 december 16-án este sújtotta a vidéki körzetet, melynek következtében felfoghatatlan, több mint 100 ezer ember vesztette életét, és közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet tett a földdel egyenlővé. A legszomorúbb pedig az, hogy csak Haiyuan megye lakosságának több mint 50 százaléka veszett oda, amikor az egyik földcsuszamlás egy egész falut maga alá temetett.