Macron várhatóan bejelenti a franciák kivonulását Maliból
A távozás jelentős stratégiai váltást jelentene Franciaország számára, amely kilenc éve tart csapatokat Maliban, de nem támogatja minden ország.
Fotó: Emmanuel Macron francia elnök felszólal a One Ocean elnevezésû klímacsúcson Brest-ben 2022. február 11-én.
MTI/AP/Pool/AFP/Ludovic MarinEmmanuel Macron várhatóan a héten jelenti be döntését, miszerint kivonja erőit Maliból az ország katonai vezetőivel fennálló kapcsolatok megromlása miatt. A csapatok más régióba való átcsoportosítása jelentős stratégiai váltást jelez Franciaország részéről, és véget vetne annak a kilencéves missziónak, amelyet az egymást követő francia elnökök kulcsfontosságúnak nevezetek a regionális és európai biztonság szempontjából.
Maliban 2020 óta két puccs is történt, a kapcsolatok pedig megromlottak, miután a hadsereg megszegte a februári választásokról szóló megállapodást, és úgy döntött, 2025-ig megtartja hatalmát. A rezsim Oroszországgal is szorosabbra fűzte kapcsolatát, feltételezhetően orosz zsoldosokhoz fordult, nemrégiben pedig kiutasította a francia nagykövetet is.
Gabriel Attal kormányszóvivő szerint szerdán találkozóra kerül sor a francia elnök és a partnerországok államfői között, hogy megvitassák a Száhel-övezetben zajló terrorizmus elleni harc következő lépéseit. A franciák távozása azt jelentené, hogy az európai különleges erők Takuba munkacsoportja is elhagyja az országot.
A Takuba misszió körülbelül 600-900 katonát számlál, akik 40 százaléka francia állampolgár, és egészségügyi és logisztikai feladatokat látnak el a régióban – számolt be az Al Jazeera.
„Már nem az a kérdés, hogy távoznak-e, hanem az, hogy mi lesz a csapatokkal, mi lesz az ENSZ békefenntartó erőivel és mi lesz az Európai Unió misszióival”
– nyilatkozta egy magas rangú európai diplomata a hírügynökségnek.
A dokumentumtervezet nem szólítja fel a 14 ezer fős ENSZ békefenntartó, illetve az EU EUTM- és EUCAP-missziókban részt vevő országokat a távozásra, jövőjük azonban kétséges, mert a francia haderők biztosítottak számukra egészségügyi, légi és békéltető támogatást.
A francia elnökség egyik tisztviselője arról számolt be, a terv az lenne, csökkentsék a csapatokat, és kizárólag azokkal az országokkal működjenek együtt, amelyek segítséget kérnek. Franciaország már kivonta egységei egy részét a Száhel-övezetből, hogy létszámát 5000-ről 2500-3000 főre csökkentse 2023-ig. Erőinek körülbelül fele Maliban állomásozik.
Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter – akinek országa a legnagyobb kontingenst képviseli az EUTM-misszióban – kijelentette, szerinte továbbra is fennáll az ok, ami miatt szükséges a jelenlét Maliban. Az európai kormányok attól tartanak, a térség uralkodóinak megváltozott viszonya utat nyit az al-Kaidához és ISIS-hez köthető mozgalmak előtt.
Albares úgy nyilatkozott, Spanyolország hallatni fogja a hangját az EU-ban, az instabilitás és dzsihadimus elleni küzdelem miatt ugyanis továbbra is kívánatos a küldetés fenntartása.
