Táplálkozni vagy táplálékká válni; ez jellemzi a kígyók és a rájuk vadászó emlősök és madarak kapcsolatát. Muzaffar Ali Khan doktori fokozatának megszerzéséhez az evolúciós fegyverkezési verseny molekuláris mechanizmusát vizsgálta, mert kíváncsi volt, hogyan képesek egyes fajok kígyókra vadászni.

„Pakisztánban nőttem fel, a világ azon részén, ahol néhány farmer pávákat tart. A pávák híresek arról arról, hogy megtámadják és megölik a kígyókat. Többet akartam tudni azokról az állatokról, amelyek veszélyes kígyók megölésére képesek, és tudni akartam, hogyan teszik ezt”

– nyilatkozta a férfi.

Khan a Leideni Biológiai Intézetben kezdte tanulmányozni a kobraméreggel szembeni molekuláris rezisztenciát, és megállapította, a kígyókkal közös területen élő emlősökben kialakult egyféle ellenállás, a toxinok nem tudnak kötődni a célponthoz az emlős testében.

Jelentős különbségeket is talált az állatcsoportok között; kiderült, a különböző fajok – mint például az ázsiai mangúz, az európai sündisznó vagy méhészborz – a maguk módján fejlesztették ki az ellenállást, közös ős nélkül, amelyeik már eleve rezisztens lett volna. Úgy tűnik, egyes emlősök számára elengedhetetlen a kobraméreg elleni védelem, ha nem rendelkeznének vele, táplálékként végeznék.

Khan több ragadozó és kígyóevő madarat is megvizsgált, többek között sólymokat, sasokat, kígyászkeselyűt, pávákat és vöröslábú kígyászdarvakat is, amikor azonban elemezte a DNS-üket, elcsodálkozott: a madarak egyike sem volt még csak kismértékben sem ellenálló a méreggel szemben. A kutatóknak van egy elméletük, hogyan lehetséges ez.

„Egyes madarak következmények nélkül támadhatják meg a kígyókat, még akkor is, ha nincs ellenállásuk. Úgy tűnik, a rezisztencia felesleges, nincs rá szelekciós nyomás. A madarak tollasak, pikkelyes lábuk van, kiváló látással és nagy intelligenciával rendelkeznek, miközben nagyon mozgékonyak. A kígyóknak nincs esélyük ezzel a felépítéssel szemben, így a madaraknak nincs szüksége ellenállásra”

Khan azt is elmondta, hogyan harcolnak a madarak: szárnyaikkal elterelik a kígyó figyelmét, majd lesújtanak a tarkójára, távol a méregfogaktól. A küzdelem életre-halálra megy – számolt be a phys.org.

A kutatás során az is kiderült, az egy területen élő mérges kígyók egymással szemben is molekuláris ellenállást fejlesztenek ki. Khan azt reméli, ezen folyamatok megértése a jövőben felhasználható lesz egy olyan genetikai kezelés kifejlesztésére, ami sok embert menthet meg a kígyómarás okozta haláltól.