A szakértők szerint már nincs szükség a kötelező oltásra, a beleegyezés jobb, mint a kényszer
A kötelező oltások elrendelése törvényes, de vajon szükséges is? A fejlődő tudomány nemet mond.
Fotó: nina_p_v / Twenty20Közel háromezer New York-i alkalmazott veszítheti el hamarosan az állását – köztük fontos feladatokat ellátó dolgozók, mint rendőrök, tűzoltók és tanárok -, mert megtagadták az oltás felvételét. A tudósok szerint eljött az idő a kötelező oltások újragondolására, bármilyen ok is indokolta ugyanis a bevezetésüket, mostanra javarészt megszűnt.
A kötelezővé tételt általában a lakosság fertőzésekkel szembeni védelme indokolja, minél többen veszik fel az oltást, annál kisebb az esély a fertőzés terjesztésére. A mandátum védelmezői azzal érvelnek, ha valaki úgy dönt, veszélyezteti a saját életét, és nem veszi fel az oltást, azzal mások életét is kockáztatja, mert betegségnek teszi ki őket.
A kötelező oltás támogatói az egészségügyi rendszer túlterhelésétől is tartanak; úgy vélik, az oltás elmulasztása nagy számú beteghez vezet, ami túlterheli a kórházakat, és veszélyezteti a koronavírus fertőzésben vagy más betegségekben szenvedők ellátását.
Az omikron megjelenése azonban aláásta ezeket az érveket. A vakcinák eleinte hatékony védelmet nyújtottak, a különböző változatok megjelenésével azonban hatásfokuk csökkent; az omikron ellen a két oltás mindössze feleannyira biztosít védelmet, mint a delta ellen.
Szertefoszlott az az érvelés is, miszerint az egészségügyi erőforrások megőrzéséhez „lapítani” kell a járványgörbét. A február 9-i állapotok szerint az ország intenzív osztályainak ágyai 80 százalékban használatban vannak, a COVID-betegek azonban átlagosan csak 27 százalékát töltik ki az ellátásra szorulóknak.
A COVID-19 előtt az intenzív osztályok kihasználtsága 57 és 82 százalék között mozgott, az 1. szintű traumacentrumok és a felsőfokú ellátási központok azonban rutinszerűen üzemeltek 80-90 százalékos kapacitás felett. Néhány kivételes esettől eltekintve a kórházak jelenleg nem lépik túl a normális kihasználtsági szintet, és nincsenek közel a kritikus kapacitáshoz.
Mindemellett 44 állam és Washington is arról számol be, csökkent a súlyos fertőzések száma az elmúlt két hétben, mindössze hat állam tapasztalt 5-15 százalék közötti növekedést. A kórházba került betegek feléről „véletlenül” derül ki, hogy fertőzöttek, tünetek nélkül szállítják be őket valamilyen más okból kifolyólag.
Nem valószínű tehát, hogy a kötelező oltás sokat segítene a kórházi felvételek számának csökkentésében, vagy a más betegségekben szenvedő betegek minőségibb ellátásában – vonta le a következtetést a New York Post.
Végül, a szakértők szerint nincs sok értelme a kötelező oltásnak egy olyan populáció esetén, amely már amúgy is fokozottan védett. A jogosultak több mint kétharmada teljeskörű oltást kapott, a lakosság legsebezhetőbb, 65 év feletti csoportja pedig 89 százalékban oltott. Az enyhe eseteket figyelembe véve a lakosság legalább fele valószínűleg átesett a betegségen, és természetes immunitással is rendelkezik.
A vakcinák biztonságosak, és továbbra is az oltás a leghatékonyabb módja a COVID-19 elleni védekezésnek, ezen a ponton azonban már csak nyugtalanságot szít a lakosság oltásra kényszerítése, és nélkülözhetetlen dolgozóktól fosztja meg a várost. Újra kell gondolni a kötelező oltást; a beleegyezés jobb, mint a kényszer.
