Szabadon engedték a tálibok az ENSZ menekültügyi szervezetének újságíróit
Péntek este Kabulban szabadon engedték az elfogott külföldi újságírókat az afgán vezetők.
Zabihullah Mudzsáhid tálib kormányszóvivő szerint azért vették őrizetbe a külföldieket, mert nem voltak náluk olyan dokumentumok, amelyek megfelelően azonosították volna őket, és amint megerősítették személyazonosságukat, szabadulhattak.
A genfi székhelyű Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) közleményében azt írta: megerősítik, hogy kabulban szabadon engedték a két újságírót és a velük együtt dolgozó afgán állampolgárokat.
Joe Biden amerikai elnök pénteken aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely ígéretet tett arra, hogy 3,5 milliárd dollárt – az Egyesült Államokban befagyasztott 7 milliárd dolláros afganisztáni vagyonból – átadnak a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjainak. A másik 3,5 milliárd dollárt afgán segélyezésre szabadítanák fel. A rendelet lehetővé tenné az amerikai pénzintézetek számára, hogy megkönnyítsék a humanitárius csoportok hozzáférését a pénzhez, amelyet aztán közvetlenül az afgán népnek adnák át.
Az őrizetbe vett külföldi újságírók egyike Andrew North, a BBC brit közszolgálati médium volt tudósítója, aki 20 éve Afganisztánban dolgozik. Felesége, Natalia Antelava korábban a Twitteren kérte a szabadon bocsátását.
A tálibok augusztus közepén söpörtek végig Afganisztánon, elfoglalták Kabult és az ország nagy részét, amikor az amerikai és NATO-csapatok a 20 éves beavatkozást követő kivonulásuk utolsó, kaotikus heteit élték.
„Az, hogy a tálibok őrizetbe vettek két újságírót, akik az ENSZ menekültügyi ügynökségének megbízásából dolgoztak, szomorúan tükrözi a sajtószabadság általános hanyatlását és az újságírók elleni egyre gyakoribb támadásokat a tálibok uralma alatt” – mondta Steven Butler, a CPJ ázsiai programjának koordinátora Washingtonban.
Az újságírók védelmére létrejött CPJ nemzetközi szervezet elítélte az őrizetbe vételt, és követelte az azonnali szabadon bocsátást. A CPJ szerint az őrizetbe vételek kedden történtek.
A nemzetközi közösség vonakodik hivatalosan elismerni a tálib kormányt – hivatalosan még egyetlen ország sem ismerte el -, mert attól tart, hogy az iszlamisták ugyanolyan kegyetlen és az emberi jogokat sértő uralmat fognak fenntartani, mint amikor először, az 1990-es években voltak hatalmon az országban. Tárgyalásokat már folytattak velük januárban és most Svájcban.
A tavaly augusztusban általuk végrehajtott erőszakos hatalomátvétel után a nemzetközi közösség felfüggesztette Afganisztán támogatását, és befagyasztotta az ország külföldi – főleg amerikai – bankokban lévő vagyonát, mintegy 9,5 milliárd dollárt. Emiatt az ország gazdaságilag katasztrofális állapotba került, a 38 milliós lakosság több mint felét éhínség fenyegeti.