Jelentős áttörést értek el a fúziós energia terén
Alapjaiban változtathatja meg jövőnket a felfedezés, melynek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk a megújuló energiaforrások Szent Gráljának tartott magfúzió megvalósításához.
Twenty20 
Az Egyesült Királyságban működő JET laboratórium megdöntötte saját világrekordját a hidrogén deutérium és trícium izotópjainak egyesítése révén kinyerhető energiamennyiség tekintetében, ami a magfúzió lebonyolításának egyik alapvető eljárása.
Ha sikerülne a Földön is újraalkotni a szóban forgó folyamatot, azzal gyakorlatilag korlátlan mennyiségű, minimális széndioxid-emisszióval járó, alacsony háttérsugárzással rendelkező energiaforrást kaphatnánk.
Az európai fizikusokból álló kutatócsapat által elvégzett kísérletek során öt másodperc leforgása alatt 59 megajoule energiát termeltek, ami több mint kétszerese annak, amit 1997-ben hasonló műveletek alkalmával elértek – olvasható a JET közleményében.
Nem beszélhetünk kimagasló eredményről, hiszen a kinyert energiateljesítmény körülbelül annyi, mint amennyi nagyjából 60 vízforralóban lévő folyadék felforralásához szükséges, jelentősége inkább abban keresendő, hogy igazolja a fizikusok és mérnökök tervezési döntéseit, amelyeket a jelenleg Franciaországban épülő, ITER névre keresztelt fúziós reaktor kapcsán hoztak.
A létesítmény építését az EU tagállamain kívül az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt finanszírozza; a tervek szerint az ITER lesz az utolsó lépés annak bizonyítására, hogy a nukleáris fúzió az évszázad második felében biztonságos és hatékony energiaforrássá érhet.
Annyiban különbözik a magfúzió az atomerőműveket működtető hasadási reakcióktól, hogy nem az atomok szétválasztását, hanem azok egyesítését jelenti. A Nap magjában található hatalmas gravitációs nyomásnak köszönhetően a folyamat körülbelül 10 millió Celsius-fokon játszódik le, ám ahhoz, hogy a Földön is megvalósuljon, az alacsonyabb nyomás miatt az említett hőmérséklet tízszerese szükséges.
Mivel bolygónkon nem léteznek olyan anyagok, amelyek ellenállnának az ekkora hővel való közvetlen érintkezésnek, ezért a fúzió laboratóriumi realizálásához tudósok egy speciális eljárást ötlöttek ki, mely során fánk alakú mágneses mezőben tartanak túlhevített gázokat, vagyis plazmát – az ITER is ezen az elven működik.
