Térképre kerültek Magyarország leggazdagabb és legszegényebb települései
A koronavírus-járvány megfékezése miatt eszközölt lezárások által előidézett válság évében a gazdagabb települések vásárlóereje stagnált, míg a szegényebb régiók esetében a mutató jelentősen csökkent.
Twenty20
A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a 2019-es és a 2020-as évre is a magyarországi települések egy főre jutó vásárlóerejét, amelyhez a NAV és a KSH adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.) használta fel és a 2020-as eredményből, illetve az egy év alatti változásból látványos térképeket készített.
A kutatóintézet által készített térképen az látszik, hogy 2020-ban miként alakult a járások egy főre jutó vásárlóereje. Amint az alábbi ábrán látjuk: a budapesti agglomerációban, az észak-nyugati térségben és a megyei jogú városok, illetve nagyobb vidéki gazdasági erőközpont környékén koncentrálódnak a 2 milliós átlagnál magasabb vásárlóerejű települések. Közben a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a keleti határszéleken az átlagnál alacsonyabb települések sorakoznak – írta a Portfolio.
Az egy főre jutó vásárlóerő 97 településen nagyon, míg 740 településen jelentősen az átlag alatt volt és mindössze 131 településen volt jelentősen az átlag felett, a többi település pedig az átlag környékén volt.
A GKIa 2019-es adatok felhasználásával azt is kielemezte, hogy a krízis előtti esztendőhöz képest 2020-ra hogyan alakult a települések egy főre jutó vásárlóereje és a változásokat is térképre rakta a színkódok segítségével.
Ez alapján Budapest és az agglomeráció nagy része, továbbá az alföldi mezőgazdasági fókuszú térségek vásárlóereje stagnált, viszont például Debrecen, Nyíregyháza és Jászberény környékén nőtt az életszínvonal, míg az alacsonyabb vásárlóerejű dél-dunántúli, észak-magyarországi és keleti határszéli településeken még csökkent is.
