Az egyik ilyen január közepén, a Közép-Afrikai Köztársaságban történhetett, ahol a helyiek beszámolója szerint az éjszakai órákban egy orosz zsoldosokat szállító pickup jelent meg az ország keleti részén található Aigbado falujánál.
„Nem szóltak egy szót se, egyedül a fegyvereik beszéltek. Láttam, ahogy az emberek üvöltve esnek a földre, én is csak szerencsével éltem túl” – fogalmazott egy túlélő, akinek elmondása szerint az orosz zsoldosok 20 percig lövöldöztek, mire jött ténylegesen az ellenségük.
Megjelentek ugyanis a Béke Uniója (UPC) nevű lázadószervezet fegyveresei, akik tűzharcban tudták visszaverni az oroszokat. A zsoldosok azonban itt még nem nyugodtak, mentek tovább a közeli Janga településére, ahol folytatták az erőszakot.
A helyiek beszámolója szerint Janga környékén igazi vérfürdőt rendeztek a kormányerők támogatásával, legalább 70 embert mészárolhattak le válogatás nélkül. Az egyik túlélő kiemelte, legalább két napon keresztül tartott a borzalmas vérontás.
Nem ez az első alkalom, hogy orosz zsoldosok agresszív akciókat hajtanak végre a Közép-Afrikai Köztársaságban. Már 2018 óta vannak arról hírek, hogy a Putyin belső körébe tartozó Jevgenyij Prigozsin szervezete, a Wagner csoport komoly agressziót hajtott végre.
A The Daily Beast például felidézett egy 2021-es esetet, ahol orosz zsoldosok egy mecsetre nyitottak tüzet és 21 embert megöltek. Tavaly márciusban arról is érkeztek beszámolók, hogy egy helyi törzsvezetőt is zsoldosok öltek meg.
Már csak az a jogos kérdés, hogy miért van erre szüksége Oroszországnak? Mint ahogyan az a legtöbb ehhez hasonló esetben lenni szokott, pénzügyi érdekek állnak a háttérben, a Közép-Afrikai Köztársaság esetében értékes ásványkincsek.
Habár a világ egyik legszegényebb országa, a káoszban lévő közép-afrikai nemzet jelentős arany- és gyémánttartalékokkal rendelkezik. Számos bánya körül pedig a Kremlhez ezer szállal kötődő Wagner csoport szokta biztosítani a biztonságot.
Moszkva kiképzést és fegyvereket biztosít a közép-afrikai kormánynak, ahol a hallgatólagos alku az lett, hogy a bányákhoz közvetlen hozzáférést kapnak. Prigozsinnak pedig ebben nagy szerepe van, így közvetlen gazdasági érdekeltséget tudott teremteni Oroszországnak a térségben.
Ráadásul nem ez az első ország, ahol Prigozsin magánhadserege feltűnik: a Burkina Fasóban és Maliban történt puccsok idején is feltűntek orosz zsoldosok. E két országban pedig szintén van közös: jelentős aranybányákkal rendelkeznek.
A Közép-Afrikai Köztársaság még 2013-ban zuhant totális polgárháborúba, amikor a főként muszlim lázadókból álló Séléka átvette az irányítást a főváros, Bangui felett, megbuktatta a kormányt és folyamatosan falvakra támadt.
Az elnököt és a kormányt támogató keresztényekből szintén koalíció formálódott, már csak azért is, mert a Séléka is aggasztó gyakorisággal támadt rájuk. A keresztények ellentámadást indítottak, ami egy brutális etnikai tisztogatásba torkollott a muszlim civilekkel szemben.
A muszlim lázadók és a keresztény milíciák gyakorlatilag a fővárost leszámítva teljesen átvették az irányítást az ország felett, beleértve az erőforrásokban gazdag régiókat is. A kormány kezében egyedül Bangui maradt, az ellen is indultak már támadások.
Faustin-Archange Touadéra elnök végső kétségbeesettségében pedig Oroszországhoz fordult, hogy nyújtsanak biztonsági segítséget az ország számára. Moszkva ezt a felkérést elfogadta, cserébe Touadéra megadta a hozzáférést a bányákhoz.
Ekkor jött képbe a Wagner csoport zsoldoshadserege, amely kíméletlen brutalitással képes akár civilekre is tüzet nyitni, hogy védjék a bánya környékét és csak saját maguknak, illetve Oroszország részére termeljék ki az értékes erőforrásokat.
Oroszország így Kína mellett erősen megvetette a lábát Afrikában, amely pedig nem teszi egyszerűvé a nyugati világ helyzetét. Az orosz zsoldosok kíméletlensége miatt pedig a helyiek sem különösebben ünneplik, hogy Moszkva befolyása alá kerültek: