Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

WHO: a hatalmas mennyiségű Covid-hulladékok veszélyt jelentenek az egészségre és a környezetre is

A WHO keddi jelentése szerint a koronavírusból származó orvosi hulladékok már több tízezer tonnával halmozódtak fel, ami veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet is.

...svg content...Fotó: Twenty20
Külföld

Takács Petra

Szerkesztő

2021 novemberéig mintegy 87 000 tonna egyéni védőfelszerelést, azaz több száz kék bálna súlyának megfelelő mennyiséget rendeltek egy ENSZ-portálon keresztül, emellett megemlítenek közel 140 millió tesztkészletet is, amelyekből 2600 tonna műanyag szemét keletkezhet, és annyi vegyi hulladékot, amely egy olimpiai úszómedence egyharmadát kitöltené.

Becslések szerint a világszerte beadott mintegy 8 milliárd oltóanyag további 144 000 tonna hulladékot termelt üveg fiolák, fecskendők, tűk és biztonsági dobozok formájában, melyek anyaga fertőző lehet, hiszen a koronavírus a felületeken is képes túlélni, ezzel viszont potenciális sérüléseknek és betegséget okozó baktériumoknak teszi ki az egészségügyi dolgozókat – jelentette az NDTV. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A jelentésből az is kiderül, hogy a rosszul kezelt hulladéklerakókhoz közeli lakóközösségeket az égő hulladékból származó szennyezett levegő, a rossz vízminőség vagy a betegséget terjesztő kártevők is érinthetik. Így olyan reformokra és beruházásokra szólít fel a WHO, mint a műanyag csomagolóanyagok használatának csökkentése, valamint az újrahasznosítható anyagokból készült védőfelszerelések használata.

Konkrét példákat nem neveztek meg a jelentésben, hogy hol keletkeztek a legsúlyosabb felhalmozódások, de arra utaltak, hogy jelentős kihívást okoz Indiában a korlátozott hulladékkezelés, valamint a madagaszkári karanténlétesítményekből származó nagy mennyiségű fekáliás iszap. A WHO szerint ennek oka az, hogy már a világjárvány előtt sem volt felkészülve az egészségügyi létesítmények közel harmada a meglévő hulladékterhelés kezelésére, a szegény országokban pedig ez az arány eléri a 60 százalékot is.