A Rubik-kocka a mai napig az egyik legnépszerűbb játék a világon, nem véletlenül: képes volt a kommunizmusban is utat törni magának a piacon, sőt, még a vasfüggönyön túlra is eljutott, és hiába telt el már több mint négy évtized feltalálása óta, még mindig töretlen népszerűsége.

Az ifjabb Rubik Ernő a II. világháború vége környékén, 1944 nyarán született, s szüleinek hála hatalmas tehetséggel áldotta meg a sors: édesanyja költő, édesapja pedig mérnök volt, így e két különálló világ egyesült az ifjú Ernőben, aki nem is félt kamatoztatni képességeit és tudását.

A feltaláló mindössze 30 éves volt, amikor megalkotta a ma Rubik-kocka néven ismert játékot, mely akkoriban, 1974-ben még nem is játéknak készült, hanem egy egyetemi óra egyik kellékének szánta, mely a testek térbeli mozgását hivatott szemléltetni.

A legelső tervek még egy 2×2-es kockát ábrázoltak, melynek belső szerkezetéhez a Duna kavicsai adták az ihletet, mivel a vízmozgás szépen lekerekítette széleiket. Kifejezetten izgalmas, hogy a ma Rubik-kocka néven ismert, ám eredetileg bűvös kocka elnevezésű találmány még saját feltalálóján is kifogott.

Történt ugyanis, hogy Rubik Ernő azon morfondírozott, vajon hogyan tudná összeállítani a szerkezetet oly módon, hogy az stabil legyen. Ennek okán első körben egy gumigyűrűt és a mágneses technológiát hívta segítségül, ám eme próbálkozások mind sikertelennek bizonyultak. Ekkor jött a forradalmi ötlet, és megszületett a ma is ismert, mi több, világhírű, 3x3x3-as, 27 kockából álló szerkezet, melynek minden oldala más színekben pompázik.

A feltaláló fontos célként tűzte ki maga elé, hogy oly módon alkossa meg a kockát, hogy minden oldala forgatható legyen, ezért igen hosszadalmas és precíz munkával a kocka minden egyes elemét kifaragta, majd összeillesztette, s megtörtént a csoda: megszületett a Rubik-kocka.

Az akkoriban még bűvös kocka néven futó találmányról feltalálója már egészen korán úgy vélte, hogy van benne potenciál, s bár az első próbálkozása az Országos Pedagógiai Intézettel kudarcba fulladt, mivel őket nem érdekelte a kocka, Rubik rájött, hogy más területen is megpróbálhatná népszerűsíteni a bűvös kockát.

Amint rájött arra, hogy a bűvös kocka tökéletesen megállná a helyét a játékiparban, foggal-körömmel küzdött, hogy szabadalmaztassa a találmányt, s bár már 1975. január 30-án beadta kérelmét, ám az akkoriban uralkodó bürokrácia, valamint az anyagi korlátok miatt azonban csak két év múltán, 1977. december 31-én sikerült bejegyeztetni szabadalmát.

Érdekes módon Magyarországon a gyártás megkezdése után nem volt túlzottan nagy a kereslet a bűvös kockára, ám egy akkor Bécsben élő magyar programozó, Laczi Tibor meglátta a kockában rejlő lehetőségeket, és gyorsan vásárolt is belőle 12 darabot, melyeket elvitt magával az 1979-es nürnbergi játékexpóra: és ekkor történt meg az áttörés.

Egy Angliában élő, erdélyi származású magyar, Tom Kremer pedig épp arra járt, és megakadt a szeme a bűvös kockán, ami nem is jöhetett volna jobbkor, ráadásul a férfinek történetesen egy játékjogokkal kereskedő vállalata volt, így minden adott volt a népszerűsítéshez.

Ezek után Rubik és társa eladták a kocka jogait az amerikai Ideal Toy vállalatnak, ezt követően pedig az egész világot bejárta, és meghódította a játékipart. Szerencsére a gyár marketingesei nem hagyták, hogy Rubik Ernő neve lekerüljön a találmányról, így a bűvös kocka elnevezés helyett Rubik-kockára nevezték át a találmányt.

S hiába a legrosszabb időkben született meg az ötlet, a hidegháború közepette, ez sem akadályozta meg abban, hogy elinduljon a világot meghódító útjára: az 1980-as évek végére már egymillió darab kelt el Magyarországon, ezzel egy időben pedig külföldön is 70 ezer darab talált gazdára.

Mivel az akkori magyar rezsimnek is feltűnt a kocka sikere, hirtelen megszórták Rubik Ernőt jó pár díjjal, így 1979-ben kitüntették a Kulturális Minisztérium nívódíjával, majd 2007-ben a Kossuth-díjat is elnyerte. Azóta pedig már több mint 350 millió darab Rubik-kockát adtak el világszerte, sőt, még az amerikai Játék Hírességek Csarnokába (National Toy Hall of Fame) is bekerült.

De ha ez nem lenne elég, a kocka olyan hihetetlenül népszerű lett, hogy 2014-ben még egy kiállítást is rendeztek az Egyesült Államokban, a Rubik-kocka feltalálásának 40. évfordulóján. A kocka azonban a kultúra részévé is vált, hiszen megannyi filmbe került már be, például a 2008-ban bemutatott Wall-e című animációs Oscar-díjas filmben is szerepelt.

Bizonyára nem meglepő, hogy a játék arra inspirálta a világot, hogy megmérettetéseket is szervezzenek, hogy kiderüljön, ki tudja a leggyorsabban kirakni a Rubik-kockát. Az első Rubik-kocka-világbajnokságot 1982-ben rendezték meg, amikor az első világrekord is megszületett, melyet az amerikai Minh Thai ért el, aki 22,95 másodperc alatt rakta ki a kockát. A verseny azóta minden évben megrendezésre kerül, a jelenlegi csúcstartó pedig Yusheng Du, aki mindössze 3,47 másodperc alatt rakta ki a kockát a 2018-as bajnokságon.