Hatalmas szfinxeket tártak fel a régészek a Nílus partján
A gigászi szobrok III. Amenhotep fáraót ábrázolják, és még az ókorban kerültek a föld alá egy hatalmas földrengés után, ami elpusztította a temetkezési komplexumot.
Szó szerint óriási felfedezést tettek azok a régészek, akik III. Amenhotep fáraó temetkezési komplexumának restaurálásán dolgoztak; két óriási szfinxet fedeztek fel, amelyek körülbelül 3 300 évesek lehetnek. A lelet a mai Luxor közelében, a „Milliónyi év templománál” került elő.
Az egyiptomi turisztikai és régiségügyi minisztérium leírása szerint a 26 láb magas mészkőszobrok oroszlántestű, emberfejű lényként ábrázolják III. Amenhotepet, aki királyi szakállat, mongúz fejdíszt és széles nyakláncot visel. Az egyiptomi és német szakemberekből álló régészcsoport félig a vízbe merülve találta meg a szfinxeket.
Előkerült három gránitszobor is, amelyeket a háború istennőjéről, Szekhmetről formáztak. Őt gyakran oroszlánkét ábrázolták, és úgy tartották, ő vezeti a fáraókat a háborúban, védelmezi őket életük során, majd utat mutat nekik a túlvilágra.
A nagy szfinxek egy felvonulás útvonalát jelzik, mellkasukon pedig az „Amun-Re isten által szeretett” felirat olvasható. Amun-Re a főisten szerepét töltötte be az egyiptomi mitológiában, és teremtő istenségként tisztelték – számolt be a SputnikNews.
III. Amenhotep fáraó a 18. dinasztia 9. uralkodója volt, aki időszámításunk kezdete előtt 1390 körül került hatalomra, és négy évtizeden át irányította a birodalmat. Ez az időszak jelentette az ókori Egyiptom hatalmának csúcsát, Amenhotepről pedig eddig 250 szobrot azonosítottak, a legtöbbet minden fáraó közül.
A temetkezési komplexum a Nílus mellett, az ókori egyiptomi főváros, Théba közelében épült. Egy hatalmas földrengés során pusztult el még az ókorban, a sivatag pedig betemette a maradványokat. A lelőhely feltárása és restaurálása 1998 óta tart, a munkálatokat pedig az egyiptomi idegenforgalmi minisztérium felügyeli.