Harmincmilliárd forintnyi pénzügyi segélyt biztosítanak Ukrajnának a „gazdasági ellenállásra”
Fokozódik a feszültség a Nyugat és Oroszország között, amelynek Ukrajna látja a kárát, tekintettel arra, hogy bármelyik pillanatban megindulhat egy orosz invázió.
Fotó: EPA/Pool/Chris Kleponis
A nyugati országok azonban minden módon próbálják segíteni Ukrajnát abban, hogy ellen tudjanak állni az orosz nyomásnak. Egyelőre legtöbben fegyvereket, páncéltörőket, rakétákat és kiképzést biztosítottak az ukrán haderőnek, hogy felkészültebbek legyenek.
Kanada pedig most úgy döntött, hogy segít Ukrajnának abban, hogy gazdaságilag is ellen tudjon állni az orosz nyomásra – írja a Global News. Az összeg egyelőre 120 millió kanadai dollárról szól, ami harminc milliárd forintnak megfelelő összeg.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénteken jelentette be a hírt, hogy pénzügyi segélyt biztosítanak Kijev számára, mivel álláspontjuk szerint Oroszország destabilizációs taktikái között a gazdasági problémák okozása is kiemelt szerepet kap.
„Folyamatosan kutatjuk azokat a lehetőségeket is, hogyan tudnánk másfajta pénzügyi segítséget nyújtani. Ismételten mondom, Kanada felszólítja Oroszországot, hogy enyhítse a feszültséget és kezdjen tárgyalásokba”
Trudeau elmondta, hogy az ukrajnai embereket szeretnék segíteni, akik jelenleg azzal néznek szembe, hogy az orosz seregek ott vannak a határaikon, megpróbálnak beavatkozni a belügyeikbe és kibertámadásokat indítanak ellenük.
Oroszország és a Nyugat között még 2014-ben romlott meg csúnyán a viszony, amikor a Kreml annektálta a Krím-félszigetet, valamint a feltételezések szerint támogatta a kelet-ukrajnai polgárháborút kirobbantó szakadárokat.
Hosszú ideig csend volt a régióban, azonban tavaly év végén Oroszország jelentős számban kezdte el átcsoportosítani haderejét az ukrán határhoz. A legutóbbi becslések szerint délről és keletről is körbevették már Ukrajnát, mintegy 127 ezer fős hadsereg sorakozhatott fel a határokhoz.
Ráadásul egy újabb fordulat keretében Fehéroroszországban is jelentős számban fognak megjelenni orosz katonák, hadgyakorlat címszó alatt. Több hírszerzési forrás is megerősítette, hogy a Kijevhez aggasztó közelségben lévő belorusz határról is megindulhat az invázió.
A feszültségek csökkentése érdekében történtek már tárgyalások, az orosz delegáció a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is tárgyalt, azonban ezek eredménytelenek lettek, egyik fél sem enged a másik követelésének.
Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.
