E-mailben lopnak adatot az internetes csalók, erre érdemes figyelni

Egyre többen részesítik előnyben kényelmesebb online ügyintézést ahelyett, hogy egy bankfiókba térnének be, a csalók azonban alkalmazkodtak a változáshoz, és az internetet használva keresik új áldozataikat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és OTP-Bank is gyakran felhívja a figyelmet a furfangos csalókra, akik adathalász módszerekkel próbálják megszerezni az ügyfelek adatait, hogy aztán megcsapolhassák a számlákat. A bankok nem kötelesek megtéríteni az így elszenvedett kárt, így mindenki saját érdeke az óvatosság. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

Az MNB tájékoztatása szerint az adathalászok rendszerint két módszert használnak: hamis honlapra irányítják az embert, vagy valamilyen ügyintézéshez kérnek adatokat. A hamis e-mailek a megszólalásig hasonlíthatnak az eredeti levelekre, szövegezésük azonban magyartalan lehet, vagy feltűnően sok helyesírási hibát tartalmazhat.

A levélben általában egy link is van, a csalók pedig különféle indokokkal próbálják elérni, hogy az olvasó rákattintson. Sokan beugranak, és egy olyan weboldalra jutnak, amelynek felülete a saját bankjuk honlapjára hasonlít, az itt megadott adatok azonban az adathalászok birtokába jutnak.

Árulkodó lehet, ha a link, amelyet a levél tartalmaz, http:// előtaggal kezdődik, a valódi bankok honlapját ugyanis https:// kezdetű link alatt lehet megtalálni. További rossz előjel, ha a lekattintott link webcíme előtt nem szerepel kis lakat, amely a biztonságos kapcsolatot jelzi.

A Femina beszámolója szerint az OTP arra is figyelmeztet, ha egy levél egy szoftver telepítésére szólít fel, annak soha nem szabad eleget tenni. A csalók így próbálnak adathalász alkalmazásokat elhelyezni az eszközeinkre.

Az MNB és OTP is hangsúlyozza, egy bank sosem kéri az ügyfeleik személyes adatait telefonos vagy internetes formában. Ha valaki mégis ilyet tapasztal, biztos lehet benne, hogy csalókkal van dolga.