Feltételes szabadlábra helyezését kéri a szélsőséges norvég tömeggyilkos

Anders Behring Breivik tíz börtönben töltött év után kedden fordult a bírósághoz, hogy feltételes szabadlábra helyezesét kérje, miután elmondása szerint nem jelent többé veszélyt a társadalomra. A szélsőjobboldali terrorista 2011-ben ölt meg 77 embert fegyverrel és bombával, de nem mutatott megbánást tette elkövetése óta.

Ahhoz, hogy egy elítéltet feltételesen szabadlábra helyezzenek, megbánást kell tanúsítania, és meg kell mutatnia, hogy tudatában van, miért nem ismételheti meg korábbi bűnét. Randi Rosenqvist pszichiáter 2012-es bebörtönzése óta követi Breiviket, és tanúskodni fog a meghallgatáson is, elmondása szerint azonban nem észlelt nagy változásokat a férfi viselkedésében. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

A GlobalNews írása szerint vele ért egyet Berit Jonhsen is, a Norvég Büntetés-végrehajtási Egyetem kutatóprofesszora.

„Nem valószínű, hogy (a szabadlábra helyezés) megtörténik. Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy még mindig nagy a kockázata annak, hogy szabadon engedése után újabb bűncselekményt követ el.”

– nyilatkozta.

Breivik 2011 július 22-én hajtotta végre ördögi tettét, amikor hónapokig tartó aprólékos felkészülés után felrobbantott egy autót az oslói kormányszékház előtt, nyolc ember halálát és tucatnyi sebesülést okozva ezzel. Ezután Utoya szigetére hajtott, ahol tüzet nyitott a baloldali munkáspárt ifjúsági szárnyának táborozóira. Hatvankilenc embert mészárolt le, többnyire tinédzsereket, mielőtt feladta volna magát a rendőrségen.

A bíróság 2012-ben a maximális 21 év börtönbüntetést szabta ki Breivikre, esetében azonban egy a norvég igazságszolgáltatásban ritkán használt záradékot is alkalmaztak. Ez lehetővé teszi az elítélt korlátlan ideig tartó fogvatartását, amennyiben továbbra is veszélyt jelent a társadalomra.

A záradék egyben azt is jelenti, Breivik 10 év elteltével akár évente követelhet szabadlábra helyezési tárgyalást, ahol hangot adhat véleményének. Ügyvédje megerősítette, hogy az elítélt már kapcsolatba lépett a svéd neonáci Per Oberggel, hogy beszéljen a védelmében.

„Szerintem azért teszi, hogy figyelmet kapjon. Az egyetlen dolog, amitől tartok, hogy lehetősége nyílik szabadon beszélni, és közvetítheti szélsőséges nézeteit a hasonló ideológiát valló emberek felé”

– nyilatkozta Lisbeth Kristine Royneland, a túlélőket és az áldozatok családját támogató csoport vezetője.

A sejtés helytálló lehet, figyelembe véve Breivik előéletét. 2012-es tárgyalása során minden nap náci köszöntéssel lépett a terembe, és azt mondta a gyászoló szülőknek, bárcsak többet ölt volna. Fasiszta pártot próbált alapítani a börtönben, és levelezés útján próbálta terjeszteni nézeteit. A kormányt is beperelte, azt állítva, a vele való bánásmód sérti az emberi jogait.

Breivik most három cellában tölti napjait a Skien-börtön szigorúan őrzött szárnyában, ahol játékkonzol, televízió, DVD-lejátszó, írógép, újságok és edzőgépek is találhatók. Lehetőséget kapott rá, hogy letegye középiskolai vizsgáit, és most egyetemi szinten tanul.

2012-ben a bíróság vizsgálta elmeállapotát, és elutasította az ügyészség azon álláspontját, miszerint a vádlott pszichotikus állapotban követte el tettét. Breivik nem fellebbezett az ítélet ellen.