Washinton nem enged az iszlamistáknak, közben az afgánok fele éhen hal
Az afgán gazdaság összeomlott a segélyek nélkül.
Fotó: Az afgán központi bank tartalékai befagyasztásának feloldását követelik az Egyesült Államoktól tüntetõk Kabulban 2022. január 2-án. A tiltakozók Joe Biden amerikai elnököt és a nemzetközi közösséget azzal vádolják, hogy nem tesznek semmit az Afganisztánt fenyegetõ humanitárius válság ellen.
MTI/EPAAntónio Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön kérte az Egyesült Államokat és Világbankot, tegye elérhetővé a tálibok hatalomra kerülése óta befagyasztott afgán pénzügyi forrásokat. Arra hivatkozott, enélkül az „Afganisztánban kibontakozó rémálom”, a lakosság több mint felét elérő éhínség nem javulhat.
Az afgán szóvivő Twitter üzenetben reagált felhívásra, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak pozitívan kell válaszolnia a nemzetközi felhívásra, és elérhetővé kell tennie az afgán pénzeket. Az USA az afgán központi bank közel 9,5 milliárd dollár értékű megtakarítását fagyasztotta be, ami körülbelül Afganisztán 2020-as GDP-jének felével egyenlő.
Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is visszatartja a segélyeket, valamint az IMF által augusztusban kibocsátott csaknem 300 millió euró értékű tartalékot. Az afgán gazdaságot a segélyek hiányában összeomlott a tálibok hatalomra kerülése óta – számolt be az Index.
„Az elmúlt hónapok során némi pénzt már felszabadítottak, de még többet kell tennünk annak érdekében, hogy készpénzt pumpáljunk az afgán gazdaságba, elkerülendő ezzel a teljes összeomlást, amely afgánok millióinak elszegényedéséhez, éhezéséhez és nyomorához vezetne”
– érvelt az ENSZ-főtitkár.
Washinton eddig nem mutatott hajlandóságot a pénzügyi források befagyasztásának feloldására. Az ENSZ adatai szerint az afgán lakosság 55 százalékát, mintegy 23 millió embert fenyeget az éhhalál. Az afganisztáni humanitárius szükségletek finanszírozására 4,4 milliárd dollárra lenne szükség a tagországoktól.
