Torz képet mutatnak a KSH adatai, valami nem stimmel a számokkal
A GKI vezérigazgatója szerint a KSH által közzétett adatok az októberi bruttó átlagkeresetről torzítják a valóságot.
Fotó: Flickr
Molnár László az ATV Híradónak elmondta, pont a kormány állította azt, hogy kétmillió emberen segít azzal, hogy megemelik a minimálbért és a bérminimumot, viszont ha ez igaz, akkor az is biztos, hogy tavaly kétmillió ember keresett jóval kevesebbet, mint bruttó 260 ezer, vagy 200 ezer forint.
Orbán még novemberben közölte, hogy a kormány megemeli a minimálbért és a garantált bérminimum összegét is, az októberi időszakban pedig a KSH adatai szerint 431 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a költségvetési és a nonprofit szektorban, valamint az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál.
A statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az átlagkeresetek a tavalyi évhez képest 8,5 százalékkal nőttek, habár a bruttó mediánkereset az egész országban 337 ezer forint volt, ez pedig azt jelenti, hogy a nettó összeg nem haladja meg a 224 ezer forintot, mely bőven reálisabb, mint a KSH által közzétett bruttó átlagkereset.
Molnár László meglátása szerint a KSH adatai már évek óta torzítják a valóságot, mivel sem a részmunkaidőben dolgozókat nem kérdezték meg, sem pedig azokat, akik 5 fő alatti vállalkozást vezetnek:
„Azért is túlzás a 431 ezer forintos bruttó átlagbér, mert éppen a kormány kommunikálta azt, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres”.
„Ez azt jelenti, hogy a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ez még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg. Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van”
– tette hozzá Belyó Pál.
