Döntött a monetáris tanács, ismét emelkedik a jegybanki alapkamat

Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 2,4 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 4,4 százalékra, az egynapos betét kamatának 2,4 százalékra emeléséről decemberi kamatdöntő ülésén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett, a legutóbbi, december 14-i kamatmeghatározó ülésének rövidített jegyzőkönyvében.

A döntéshozók szerint az alapkamat-emelési ciklus – a novemberi lépéssel megegyező 30 bázispontos – folytatása biztosítja a kiszámíthatóságot, miközben a rendkívül gyorsan változó pénz- és árupiaci környezetben a jegybank az egyhetes betéti eszköz segítségével a továbbiakban is gyorsan, rugalmasan és a szükséges mértékben reagálhat a rövid távú inflációs hatásokra. Az aszimmetrikus kamatfolyosó növeli a jegybank mozgásterét és biztosítja a kellő rugalmasságot – áll a jegyzőkönyvben. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A monetáris tanács tagjai kiemelték annak fontosságát, hogy az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépüljenek az MNB alapkamat-emelési ciklusába is. Ezt biztosítandó az alapkamat 2022-ben felzárkózik és ismét összeér az egyhetes betéti ráta szintjével.

A döntéshozók szerint a kiszámítható és hiteles alapkamat-emelési ciklus a leghatékonyabb eszköz az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban történő horgonyzásához.

Megismételték, hogy a testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A makrogazdasági folyamatok áttekintésében megállapították: az infláció novemberben elérte a csúcsát, amelyet követően decembertől várhatóan fokozatosan csökken. Az infláció rövid távú alakulását a bázis- és adóhatások kifutása, az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az év eleji átárazások mértékének eredője határozza meg. A maginfláció a következő hónapokban emelkedik és 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, aminek hátterében a nyersanyag- és energiaárak növekedése, a szállítási költségek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek állnak. Az infláció 2022 negyedik negyedévben visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7-5,1 százalékon, 2023-tól az inflációs céllal összhangban alakul – írták.

A tanács az árstabilitást minél gyorsabban kívánja elérni, amit a monetáris eszköztár minden elemével támogat. Ezzel összhangban lezárták az állampapírvásárlási programot, és azonnali hatállyal leállították a kötvényvásárlásokat. Így a jegybank sem aukciókon, sem a másodpiacon nem hajt végre vásárlásokat. Ugyanakkor a tanács egyetértett abban, hogy az állampapírpiac stabil likviditási helyzete előretekintve is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió hatékonysága szempontjából. Emiatt az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott vásárlásokkal beavatkozni a piac stabilitásának fenntartása érdekében.

Emellett döntöttek a Növekedési kötvényprogram (Nkp) lezárásáról is. A jegybank legfeljebb a program keretösszegéig realizálja a folyamatban lévő kibocsátói tárgyalásokat, és azt követően nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A döntéshozók kiemelték, hogy az elmúlt években az Nkp sikeresen hozzájárult a hazai vállalati kötvénypiac feltételeinek javulásához és a piac fejlődéséhez. A decemberi intézkedésekkel a válságkezelő eszközök kivezetése lezárult – írták a jegyzőkönyvben.

(MTI)