Repülő csészealjakkal hódíthatják meg a Holdat
Bár a repülő csészealjakról kapásból a földönkívüli civilizációk járműveire gondolunk, valójában mi, emberek is kihasználhatjuk az ovális formában rejlő lehetőségeket.
Mivel a Holdnak nincs atmoszférája, a felszíne közvetlenül ki van téve az űrplazmának és a Nap ultraibolya sugarainak, melyek hatására pozitívan feltöltődik, olyannyira, hogy a felgyülemlett por akár 1 méterrel a talaj fölött is lebeghet – ez ugyanaz a hatás, ami miatt a hajunk is feláll, ha statikus elektromosság éri.
Korábban a kutatók már javasolták, hogy használják fel ezt a jelenséget egy űrhajóba telepített siklórepülőgépben, amely a Holdhoz hasonló, levegőmentes égitestek felszínét vizsgálná. Ha a szárnyak pozitív töltésű anyagból, például Mylarból készülnének, akkor a gondolatmenet szerint a sikló és a pozitív töltésű holdfelszín taszítaná egymást, ami a sikló lebegését eredményezné.
Az MIT csapata szerint bár egy ilyen felállás működhetne kisebb méretű aszteroidákon, a gravitáció ereje nagyobb égitesteken, mint például a Holdon, sokkal inkább lefelé húzná a siklót – itt jönne a képbe a repülő csészealj-szerű rover.
A személyzet nélküli jármű az elektrosztatikus taszítás erejét negatív töltésű ionnyalábok kibocsátásával emelné, ezáltal maga a rover pozitívvá válna, megnövelve ezzel a holdfelszín töltöttségi szintjét.
Ezeket az ionokat felfelé és lefelé néző, miniatűr ionhajtóművek különleges kialakítású fúvókái juttatnák ki a környezetbe, amelyek egy csatlakoztatott fedélzeti tartályból származó ionos folyadékra, mégpedig speciális sóoldatra alkalmaznának feszültséget.
A koncepciót igazoló kísérletben egy 60 grammos, körülbelül tenyérnyi méretű rover-modellt rugókról függesztettek fel egy vákuumkamrában lévő alumíniumfelület fölé, hogy szimulálják a Hold alacsony gravitációjú, légmentes felszínét.
A különböző feszültségekkel való kísérletezés után megállapították, hogy egy viszonylag alacsony teljesítményű erőforrás is elég ahhoz, hogy egy 907 grammos rover körülbelül 1 centiméterrel a Hold felszíne fölött lebegjen. Egy nagyobb jármű magasabbra történő lebegtetéséhez nyilvánvalóan több energiára lenne szükség, bár további kutatásokat kell végezni annak meghatározására, hogy az elektrosztatikus taszítás ereje mennyire működne nagyobb magasságokban.