Hatása volt az erőszakos tüntetéseknek, lemondott a teljes kazah kormány
Nem sokan gondolták korábban, hogy az olajban gazdag közép-ázsiai országban hatása lehet egy ilyen jellegű népi elégedetlenségnek.
Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes államfõ sajtóértekezletet tart a kazahsztáni elõrehozott elnökválasztás másnapján, 2019. június 10-én a fõvárosban, Nur-Szultanban (korábban Asztana). Tokajev a szavazatok 70,8 százalékával megnyerte a voksolást, amelyet tömegtüntetések és több száz õrizetbe vétel kísért. A 66 éves politikust a március 19-én lemondott Nurszultan Nazarbajev nevezte ki utódául.
MTI/EPA/Igor Kovalenko
Kasszim-Jomart Tokajev, Kazahsztán elnöke elfogadta a teljes kazah kormány lemondását, miután tömeges tüntetések törtek ki a megemelkedett üzemanyagárak miatt – írja a Reuters. A tüntetések azonban sokkal mélyebb társadalmi feszültségeket is felszínre hoztak.
A demonstrációkat a rendőrség erőszakkal próbálta meg kezdetben visszaszorítani, tekintettel arra, hogy a vasmarokkal irányított ex-szovjet tagköztársaságban tabutémának számít a gyülekezési jog gyakorlása.
Az országos tüntetésekben legalább 100 rendőr és még több tüntető sebesült meg, az egyenruhások könnygázzal és hanggránátokkal próbálta meg oszlatni az elégedetleneket. Almatyban, Kazahsztán legnagyobb városában ki is szorították őket a főtérről, de a város több pontján folytatódtak az összecsapások.
A demonstrációk minden túlzás nélkül megrázták Kazahsztán vezetését, mert ezzel veszélybe sodródott az országról kialakított kép a politikai stabilitásról, mely több milliárd dollárnyi befektetést vonzott be a kazah olaj- és fémiparba.
Tokajev a kormány lemondásának elfogadásával együtt bejelentette, hogy elrendelte a tartományi kormányzóknak, hogy hatósági árakat vezessenek be az üzemanyagokra, gázolajra, dízelre és egyéb „társadalmilag fontos” árucikkekre.
Az elnök ezen felül elrendelte, hogy alkossanak meg egy új csődvédelmi törvényt az átlagos kazah állampolgárok érdekében, Magyarországhoz hasonlóan fagyasszák be a rezsiárakat, valamint a legszegényebb családok számára a lakhatás költségeit, például albérleti díjat is támogassák.
A tüntetések még vasárnap robbantak ki a nyugat-kazahsztáni Mangiszatu tartományban, miután a helyi önkormányzat feloldotta a hatósági árféket az üzemanyagárakra vonatkozóan, melyet követően megduplázódott azok ára.
A demonstrációk vírusszerűen terjedtek az ország pontjain, többek között Almatyba is villámgyorsan elértek, ahol több összecsapás is történt a rendőrök és a tüntetők között. Tokajev szükségállapotot is hirdetett Almaty és Mangisztau esetében, valamint kijárási tilalmat rendelt el.
Ez nem működött, a tüntetők hajthatatlanok voltak és több helyen is megrongáltak kormányépületeket az ország déli részén is. A kormány azzal próbálta magyarázni a helyzetet, hogy belföldi és külföldi provokátorok szervezik a tüntetéseket, de ez nem bizonyult hatékony magyarázatnak.
A helyzet érdekességét pedig az adja, hogy elegendő volt a kazah kormány megdöntéséhez néhány ezer tüntető, ugyanis nem több tízezres tömegek vonultak az utcára. Ennek ellenére kezdetben városokat zártak le, sőt, Nurszultanban és Almatyban a mobilinternet-szolgáltatást is korlátozták.
Kazahsztán meglehetősen szigorú tüntetés-ellenessége jól mutatja, hogy a volt szovjet ország még nem tudott teljesen elszakadni a régi reflexektől és nem tudott demokráciává alakulni. Részben ezt is unták meg a tüntetők, az üzemanyagárak mellett ugyanis korrupció- és kormányellenes üzenetek is megjelentek.
