A fővárosi vagyonkezelő elnökét is meghallgatták a Városháza-ügyben
A vizsgálóbizottság meghallgatta Tordai Csabát, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. igazgatósági elnökét a Városháza-ügyben.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love BudapestA Fővárosi Közgyűlés által a Városháza-ügyben létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn meghallgatta Tordai Csabát, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. igazgatósági elnökét, aki „badarságnak” nevezte, hogy minden, a főpolgármestertől kimenő szerződést megvizsgálna és személyesen hagyna jóvá.
Jelezte: meghívottja a főpolgármesteri kabinetnek, és részt vett a 2020. novemberi kabinetülésen is, ahol téma volt a Városháza hasznosítása. Mint mondta, a kabinet által tárgyalt előterjesztés – amely elérhető a www.budapest.hu oldalon – elvi lehetőségként vázolta a Városháza eladását, de a kabinet egyértelműen nem támogatta azt. Hozzátette: a különböző verziókról nem is volt vita, az előterjesztésnek megfelelően konszenzus volt a Városháza hosszú távú fejlesztése ügyében.
Elegendőnek ítélte, hogy a történtek után a főpolgármester írásbeli fegyelmiben részesítette Barts J. Balázst, a BFVK vezérigazgatóját, az igazgatóság elnökeként ő maga javasolta ezt. „Koncepciós eljárásban” megfogalmazott állításnak nevezte, hogy Barts azért kapott „csak fegyelmit”, hogy „falazzon”. Úgy vélte, „nettó pártpolitikai átverés, ami itt zajlik”.
Meghallgatták Bagdy Gábort, aki 2010 és 2019 között volt a vagyongazdálkodásért is felelős főpolgármester-helyettes. Közölte, nem ismeri Berki Józsefet, és Berki Zsolttal 3-4 alkalommal találkozott, ingatlaneladásokkal kapcsolatban, Berki ugyanis befektetőket ajánlott. Elmondta: nem tud arról, hogy jutalékos rendszer működött volna a városházán az ingatlaneladásokkal kapcsolatban és nem fogadott el kenőpénzt Berki Zsolttól.
Barts J. Balázsról azt mondta, kiemelt ingatlanok esetében egyeztetett vele; megbízható kollégának ismerte meg, akivel nem fordult elő, hogy „más irányba indult el”, mint amit megbeszéltek. „Munkahipotézisként” elképzelhetőnek tartja, Barts azért beszélt a Városháza eladásáról befektetőknek, mert nem volt egyértelmű vezetői döntés a kérdésben.
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes arról beszélt, nem ismeri sem Berki Zsoltot, sem Berki Józsefet, nem igaz, hogy „a fővárost üzemeltető jutalékos rendszer” egyik tagja lenne és hogy kenőpénzt fogadott volna el bárkitől. Hozzátette: nem találkozott ingatlanos befektetőkkel sem.
Megjegyezte: olyan emberek beszélnek róla a felvételeken, akiket nem ismer, olyanok kapcsán, akiket szintén nem ismer; feljelentést tett az ügyben, és az V. kerületi rendőrség nyomoz. Szólt arról is, hogy belekeverték az ügybe a 2014-ben elhunyt Kiss Péter volt minisztert, akivel 2010-ig szoros kapcsolatban volt, de aki már nem tud védekezni, nem tudja cáfolni „ezeket a félsejtetéseket” a nevével kapcsolatban, így ezt neki kell megtennie.
A vagyonkezelő vezérigazgatóját olyan szakembernek ismerte meg, aki lelkiismeretesen látja el a feladatát. Hozzátette: ő nem „producere” a nyilvánosságra hozott hangfelvételnek, nem ismeri a „forgatókönyvet”, csak reméli, nem ő „a hasznos idióta”.
Meghallgatták volna Karácsony Gergely főpolgármestert is, aki azonban programütközésre hivatkozva nem jelent meg. Ugyanakkor jelezte, a január 17-ei ülésen részt tud venni, és egyúttal átküldte a főpolgármesteri kabinet novemberi üléséről készített emlékeztetőt, amelyen a Városháza fejlesztéséről szóló döntéselőkészítő tanulmányt is tárgyalták. Az emlékeztető szerint a résztvevők egyetértettek abban, készüljön részletes program a Városháza-együttes hosszú távú fejlesztésére, és felkérték Barts J. Balázst, hogy főpolgármesteri megbízottként dolgozza ki ezt.
Nem vett részt az ülésen Tarlós István korábbi főpolgármester sem, aki levelében többek között azt írta: nem helyes csak az (ingatlan)értékesítési szándékra fókuszálni, „hiszen nem ez a história igazi gyenge pontja”. „Amit most a Karácsony-kompánia folytat, az nem egyéb, mint erőtlen kísérlet arra, hogy a sorozatos hazudozás, önellentmondások után áttematizálja a történetet, és az eseményeket az eredetitől eltérő kontextusba helyezze” – írta.
Tarlós István szerint nem tudni, mi történhetett, és talán a nyomozóhatóság jut valamire, mert az ügyet vizsgáló bizottság ebben az összetételben aligha. Hozzátette: ebben a történetben nem az ingatlanértékesítés a fő kérdés, hanem az, miként működik ez az ingatlanértékesítési rendszer most a városházán, hogyan működik egyáltalán a városháza.
Bajnai Gordon volt miniszterelnök írásban válaszolt a feltett kérdésekre. Facebook-oldalán is megjelent válaszlevelében leszögezte, a vizsgált ügyben a róla készült, „illegális módszerekkel lehallgatott” hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tett, a felvételt manipuláltnak és megvágottnak tekinti. Azt írta, a feljelentést a rendőrség befogadta, a nyomozás elkezdődött, és bízik benne, hogy az elkövetők és megbízóik személyére fény derül, függetlenül az általuk jelenleg betöltött pozíciótól.
Horváth Csaba (MSZP) szerint nincs olyan tény, dokumentum a bizottság kezében, ami alátámasztaná a „jutalékos rendszert”. Úgy vélte, ez egy színházi produkció, ami a 2022-es választást hivatott befolyásolni.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök szerint azért nem haladnak, mert a baloldali képviselők akadályozzák a tények kiderítését. Megjegyezte: már készen van a bizottság jelentése; már akkor készen volt, amikor a bizottság felállt, csak az elnök eddig nem láthatta. Kiemelte: az ülésen nem derült ki, hogy született-e döntés a kabinetülésen az eladásról, vagy arról, hogy nem adják el a Városházát.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) kijelentette: senki nem állította, hogy jutalékos rendszer lenne a Városházán, de erről tettek vallomást tanúk, a bizottság pedig csak megpróbálja tisztázni a médiában és a tanúktól hallottakat „a magunk és a nyilvánosság számára”.
(MTI)
