Elbocsátási hullámot indíthat a januári minimálbér-emelés
A munkáltatók nem annyira örülnek az emelésnek, mint a munkavállalók.
Fotó: Unsplash/Igal Ness 2022. január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lesz. Azon vállalatok esetében, ahol van ilyen munkavállaló, átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak, ez a teljes hazai KKV körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket, beleértve az adókönnyítések hatásait.
A legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak ilyen dolgozók, ezt követik a mikrovállalkozások és a középvállatok, a legkisebb arány pedig a nagyvállalatoknál van. Ágazatok szerint a kereskedelem és javítás szektorban vannak legnagyobb arányban, itt az összes foglalkoztatott 18 százalékát teszik ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor, az építőipar, végül a feldolgozóipar. A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya – közölte a GKI.
Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak ilyen foglalkoztatottak (54 százalék). Magas az arány Békés-, Komárom-Esztergom-, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyékben is. A legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak (5 százalék), emellett Budapesten, Fejér, Somogy, Vas és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben vannak.
A GKI Zrt. 4 fő feletti kis- és középvállalkozásokat érintő felméréséből az derül ki, hogy a vállalatok 3 százalékánál elbocsátásokat terveznek, méghozzá a minimálbér-emelés miatt. Ez pedig egy-egy vállalatnál átlagosan 5 főt, de akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet.
A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek egy ilyen drasztikus emelésre. A cégek 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék is lehet.
Az energia költségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen ár érzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben – írja a Napi a GKI nyomán.
