Az elmúlt években a lakóingatlanok piacát Budapesten a rohamosan növekedő négyzetméter árak határozták meg. A 2013-2021-es időszakban a régiónkon belül Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban – írta a Portfolio a KPMG elemzése alapján.

A lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa megmutatja, hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó fizetéshez képest. Magyarországon az ominózus arányszám 1,7, ami azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt.

A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1,43-szoros. A hányados 2015 és 2019 között exponenciálisan növekedett, ami kísértetiesen egybeesik a kedvezményes lakásáfa első hazai korszakával, ezt követően az olló nyílása lelassult – írta a lap.

A budapesti és a bécsi 35 százalékos mutatót csupán Prága előzi meg, ahol az éves jövedelem 58 százalékát kell kifizetni egy négyzetméternyi új lakásért.