Sikeresen végrehajtották az Európai Űrügynökség Mars-missziójának első tesztjeit
Az Európai Űrügynökség (ESA) befejezte az ExoMars-misszió ejtőernyőjének első sikeres nagy magasságú ejtőernyő-tesztjét, amely a legnagyobb lesz, amit valaha a vörös bolygóra repítettek.
ESA
Az első és a második fokozatú ejtőernyő közül már mindkettő felszállt idén, ami azt jelenti, hogy az ExoMars Rosalind Franklin rover missziója jó úton halad afelé, hogy 2022 szeptemberében megkezdje útját a vörös bolygóra – olvasható az ESA közleményében.
A legutóbbi nagy magasságból történő ejtőernyős ellenőrzésekre Oregonban került sor november 21-én és december 3-án egy tesztsorozat részeként, amelynek célja az ExoMars rover biztonságos leszállásának biztosítása volt a Kazacsok leszállóegység fedélzetén, amelynek indulása 2023 júniusára van tervezve.
A 35 méter széles szubszonikus ejtőernyő lesz a második egység, amely az ExoMars ereszkedőmoduljainak utolsó pillanataiban, a földet érés előtt fog kinyílni. A 35 méteres szubszonikus ejtőernyő két különböző változatát tesztelték, az egyiket az európai Arescosmo vállalat, a másikat pedig az amerikai Airborne Systems fejlesztette ki.
„Mindkét ejtőernyő kitárult és gyönyörűen repült. Kimaxoltuk a korábbi tesztek tanulságait, és ezzel a kettős sikerrel, amely az év eleji lenyűgöző első fokozatú ejtőernyő kibontakozását követi, valóban elindultunk a kilövés felé vezető úton. Bebizonyítottuk, hogy mindkét ejtőernyőnk valóban készen áll a Marson lebonyolítandó repüléshez” – mondta Thierry Blancquaert, az ESA ExoMars programcsoportjának vezetője.
Az ExoMars küldetés az ESA és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz együttműködésében valósul meg, közel kilenc hónapos űrutazás után a rover körülbelül 21 000 km/h sebességgel landol majd a Marson.
A leszállóegység a hőpajzsnak és két fő ejtőernyőjének köszönhetően képes lesz lelassulni – a 15 méter széles első fokozatú ejtőernyő akkor fog kinyílni, amikor az ereszkedő modul szuperszonikus sebességgel halad, a 35 méter széles ejtőernyő pedig akkor, amikor már szubszonikus sebességre lassult, míg a rakétahajtómű-rendszer 30 másodperccel a földet érés előtt lép működésbe.
A NASA Perseverance küldetéséhez hasonlóan az ExoMars rover fő célja annak a vizsgálata lesz, hogy létezett-e valaha élet a vörös bolygón. Az ExoMars program révén 2016-ban a Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondát is a Marsra küldték, hogy olyan gázok szintjét mérjék, amelyek az ősi élet előfordulására utalhatnak.
A Trace Gas Orbiter segítségével a kutatók egyébként jelentős mennyiségű vízkészletet találtak a Mars Valles Marineris nevű kanyonjában, az eredményeket ezen a héten tették közzé a tudományos folyóiratokban.
