Bécsben már minden bár bezárt, Münchenben a karácsonyi vásárok teljesen üresek, számos európai ország pedig már a lezárásait tervezgeti a koronavírus-fertőzöttek és kórházban ápoltak jelentős emelkedése miatt.

Londonban eközben teljesen más a helyzet. Szerelmes párok szürcsölgetnek forralt bort a Temze partján lévő karácsonyi vásár helyszínén, a brit Nemzeti Színház teljes kapacitással fogadja a vendégeket, baráti társaságok pedig minden este koccintanak egy kellemes sörrel városszerte.

Nem ez az első alkalom a járvány során, hogy Nagy-Britanniában teljesen más a járvány üteme, azonban most ez egy pozitív eltérés. Az eddigiek során azt lehetett tapasztalni ugyanis, hogy ami Európában rossz volt, a briteknél még rosszabb.

Nagy-Britannia már túl van három országos lezáráson, amelyek ellenére 145 ezer ember vesztette életét a járványban – ennél csak Oroszországban hunyt el több, ha őket is Európához soroljuk. Most már azonban előnyösebb pozícióból figyelhetik a tendenciák alakulását.

Miközben Hollandia, Belgium, Németország, Ausztria, Csehország vagy Szlovákia rendkívül szenved a járványtól, valamennyi országban már bevezettek vagy be fognak vezetni korlátozásokat, addig a briteknél nagy a csend.

Boris Johnson azért kiadta a figyelmeztetést, hogy nem szabad elkényelmesedni, mert a „keleti gonosz” így is tönkreteheti az ünnepeket, jelenleg más a szél iránya. Paul Hunter, az East Anglia Egyetem gyógyszerprofesszora fogalmazta meg ezt a legjobban:

A szárazföldi Európát jelenleg teljesen letaroló járványhullámot a delta variáns táplálja, amely sokkal fertőzőképesebb és jóval sikeresebben kerüli el a vakcinák által kiváltott immunvédelmet, mint a korábbi vírustörzsek.

Nagy-Britanniának az volt a nagy szerencséje, hogy a nyáron kapta nyakába a delta variáns által elindított járványhullámot, amikor a felsőlégúti betegségek nem terjednek olyan hatékony, mint ősszel vagy télen.

Mark Woolhouse, az Edinburgh Egyetem járványmodellezője szerint mivel ennyire „kellemes” időben csapott le a delta variáns a britekre, ezért nem volt annyira robbanásszerű, mint például ha ez télen történt volna.

Woolhouse példaként Ausztriát hozta fel, ahol pont az ellentéte zajlik ennek: a már hűlő félben lévő őszies időben kezdett el a delta variáns terjedni, amely berobbantotta a fertőzöttek számát. Nem véletlen, hogy Ausztria már február 1-től a kötelező oltást tervezgeti.

Már a WHO is figyelmeztetett ennek kapcsán, hogy Európa az egyetlen régió, ahol a koronavírus-fertőzöttek száma emelkedő félben van. Ráadásul ahogy mi is beszámoltunk róla, tél végéig ez akár további 700 ezer halálos áldozatot eredményezhet.

Nagy-Britannia ettől azonban jelentősen eltér. Habár a brit tudósok arra számítottak, hogy július 19-et – amikor közel minden járványügyi korlátozást feloldottak – követően be fog robbanni a járvány, ez nem történt meg.

Akkoriban Európa egyik legnagyobb fertőzöttségi rátájával rendelkezett az ország, folyamatosan hullámzott, de sosem szökött az egekbe. Az viszont kijelenthető, hogy nagyon makacs módon ennek ellenére magas maradt a napi fertőzöttség.

Nagy-Britanniában napi jelleggel 40 ezer körüli fertőzöttet regisztrálnak, amelyhez hasonlót csak a tavaly téli, alfa variáns által elindított hullám idején tapasztaltak. A vakcina pozitív hatása viszont a briteknél mutatkozik meg a leginkább, ahol egyértelműen elvágta a láncot a fertőzés és a halálozás között.

A britek ugyanis a rendkívül magas átoltottsággal rendelkeznek, különösen az idősek körében, így jóval alacsonyabb a kórházban ápoltak és a halálos áldozatok száma, mint az előző hullámok idején. Az elmúlt heti mozgóátlag szerint napi 130 ember hunyt el a fertőzés miatt, aminél Magyarország is nagyobb halálozást produkált.

A brit kórházak egyáltalán nincs túlterhelve koronavírus-fertőzöttekkel, jelenleg inkább azzal vannak elfoglalva, hogy a járvány miatt csúszó kezelésekkel, műtétekkel utolérjék magukat. Johnson kormányának ráadásul a „B tervet” sem kellett aktiválnia, ami kötelező maszkviselést és távmunkát hozna magával, hogy enyhüljön a nyomás az egészségügyön.

Miközben a kormány minden esetre fel van készülve, a britek szinte szokatlan normalitásban élik az életüket, még az is kijelenthető, hogy megújult lelkesedéssel az ünnepek közeledtével. Mindenki érzi, hogy óvatosnak kell lenni, de picit fellélegezhetnek.

Ivo Vlaev, a Warwick Egyetem magatartástudósa különböző adatok tanulmányozását követően arra jutott, hogy a britek önként tartották meg azokat a korlátozásokat többségében, amelyek egyébként már törvényileg feloldottak, például a távolságtartást és a kevesebb kontaktust.

Vlaev ezt azzal magyarázta, hogy a járvány legsúlyosabb idején annyira traumatikus volt a britek számára a helyzet, hogy sokan még félnek visszatérni a normális élethez, hogy ne ismétlődjön meg újra a súlyos háború a láthatatlan ellenséggel.

Európa nagy részén egyre inkább látszik a kétségbeesettség, egyre több szektorban írják elő az oltások kötelező jellegű felvételét. A britek eközben megmaradtak a meggyőzésnél, még csak védettségi kártyát sem vezettek be és ki is zárták, hogy mindenkire nézve kötelezővé teszik a vakcinát – egyedül az egészségügyi és szociális dolgozóknak kötelező.

Nagy-Britanniának ilyen tekintetben semmilyen trükkje: az emberek egyszerűen nem utasították el úgy a vakcinát. Ennek is köszönhető, hogy a lakosság 88 százaléka kapott már legalább egy dózist, míg a népesség 68.8 százaléka teljesen át van oltva.

Ez a közel 69 százalék ugyan alacsonyabb, mint jó néhány szárazföldi európai országé, de ennek nagyon egyszerű a magyarázata: a brit gyógyszerügy jóval lassabban hagyta jóvá a gyermekek oltását, a 12 éven aluliaknak még nem is engedélyeztek vakcinát.

A kormány jelenlegi fókusza most nem is a gyermekek oltása, hanem a harmadik booster oltások kiosztása az időseknek és a krónikus betegeknek. Boris Johnson pedig egyszerű, de meggyőző érveléssel bíztatja a briteket a harmadik dózisra:

Természetesen Nagy-Britanniában is vannak olyan járványügyi szakértők, járványcelebek és ellenzéki politikusok, akik nem értenek egyet ezzel a stratégiával. Szerintük a kormány túlságosan is az oltásokra hagyatkozik és azt követelik, hogy vezessék vissza a maszkviselést és a távolságtartást.

Számos epidemiológus viszont óvatos optimizmussal áll a helyzethez, szerintük éppen elég a jelenlegi védekezés ahhoz, hogy a vírust féken lehessen tartani. Paul Hunter szerint ugyan ironikus, de a britek kimagasló halálozása miatt van jelenleg erősebb helyzetben az ország: