Ezekkel a negatív hatásokkal jár a gazdaság járvány utáni újraindítása
A világ jegybankjai eltérő módon kezelik a koronakrízist követő helyzetet.
A CIB Bank vezető elemzője az Infostart hírportálnak adott interjújában elmondta, az év második negyedévére érkező globális növekedési hullám mára csillapodni látszik, miközben már az is világossá vált, hogy az újraindításnak vannak nem várt mellékhatásai. A legmarkánsabb a nyersanyaghiány és a megugró infláció.
Trippon Mariann kiemelte, tavasszal még csak az autóipart érintették a gondok a globális chiphiány formájában, majd újabb és újabb területekre terjed át, és mára már mindenféle hiányról hallani, kezdve a magnéziummal vagy a cellulózzal. Ezzel szoros összefüggésben pedig az infláció is erőteljesen emelkedik világszerte.
A szakértő hozzátette, az egyre jobban elszabaduló árak a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszerítik a világ jegybankjait. Itthon a Magyar Nemzeti Bank már kamatot emelt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022 végén tervezi a szigorítás kezdetét. Az Európai Központi Bank alapkamata azonban legkorábban 2023-ban emelkedhet.
Trippon Mariann közölte, a magyar jegybanknak például nehezebb dolga van, mert Magyarországon nemcsak a külső tényezők emelik az inflációt, hanem nagyon erős a belső inflációs nyomás, éppen ezért az MNB hamarabb lépéskényszerbe került, mint mondjuk az euróövezet jegybankjai.
A CIB Banknál egyébként 2021-ben 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedésre számítanak ,2022-ben pedig 5 százalék körüli dinamikát prognosztizálnak.