Egyre több a gyermektelen pár Magyarországon
A KSH Népegészségtudományi Kutatóintézetének igazgatója elmondta, az elmúlt néhány évtized negatív termékenységi trendje megállt, azonban a szülőképes korban lévő nők száma így is csökkenni fog.
Unsplash
Spéder Zoltán a Portfolio hírportálnak adott interjújában elmondta, a teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy ha minden változatlan maradna, akkor átlagosan hány gyermeke születne egy nőnek élete folyamán. A 2011-es mélypont 1,24 volt, amely 2016-ig megnövekedett az 1,49-es értékig, majd 2017-2019 között stagnált. Új fejlemény viszont, hogy 2020-ban tovább emelkedett az arányszám, 1,55-ig, ami a gyerekszám-növekedésben is megjelent.
A szakember hozzátette, háromezerrel több gyerek született 2020-ban, mint 2019-ben – ez az elmúlt három évtized legmagasabb gyerekszám-növekedése, habár nem szabad elfelejteni, hogy csökken a szülőképes korban lévő korhosszok nagysága. Hagyományosan a 15-49 éves korosztályt tekintik gyerekvállalás szempontjából aktívnak, az ő létszámuk pedig csaknem 250 ezerrel csökkent az elmúlt tíz évben.
A nagy létszámú „Ratkó-unokák” most lépnek ki a szülőképes korból, messze negyven felett vannak, az ezredfordulón és azután születettek pedig most lépnek a szülőképes korba, azaz a következő tíz évben több mint 100 ezerrel csökken a 20-39 éves korosztály – fejtette ki Spéder Zoltán.
A kutatóintézet igazgatója szerint Magyarországon kívül néhány olyan államban is növekedésnek indult az arányszám, ahol korábban jellemzően alacsony volt a termékenység, például Németországban, ami most már meghaladja az északi országokat.
Ezekre a trendekre nincs empirikus ok, a demográfusok két tényezőt emelnek ki, a globalizációhoz kapcsolódó bizonytalanságok növekedése, a munkahely elvesztésétől való félelem és a párkapcsolatok instabilitása. Sokan elfelejtik, hogy „a gyermekvállaláshoz mindenekelőtt egy stabil partnerre van szükség” – magyarázta a szakember.
