Az Activision Blizzard véget vet a zaklatási ügyeket vizsgáló bizottság eljárásának
A vállalat emellett zéró toleranciás zaklatási politikát vezet be.
Fotó: Flickr/wuestenigel
Az Activision Blizzard az alkalmazottak és a munkavállalók több hónapos nyomására közölte, hogy a szexuális zaklatással és diszkriminációval kapcsolatos követelések esetében nem alkalmaz többé kényszerválasztást. Bobby Kotick vezérigazgató a csütörtökön megosztott, a dolgozóknak írt levelében jelentette be az irányelvek megváltoztatását.
Kotick szerint a kiadó emellett új, az egész vállalatra kiterjedő zéró toleranciájú zaklatási politikát fog bevezetni. A jövőben minden olyan alkalmazottat, akiről kiderül, hogy megsértette a szabályt, azonnal elbocsátanak. Emellett minden jövőbeni kompenzációtól, beleértve a részvényjuttatásokat is, elesik.
A vezető három másik lépést is felvázolt, amelyeket az Activision Blizzard a biztonságosabb és sokszínűbb munkahely megteremtése érdekében fog tenni. A következő 10 évben 250 millió dollárt fektet be olyan programokba, amelyek az alulreprezentált közösségek számára teremtenek lehetőségeket a technológia és a játékipar területén.
Emellett a vállalat több nőt és nem bináris személyt kíván felvenni, Kotick szerint ugyanis az Activision Blizzardnál dolgozók körülbelül 23 százaléka azonosítja magát az említett csoportok tagjaként. Célja, hogy ezt a számot a következő öt évben 50 százalékkal, több mint egyharmadra növelje az egész vállalatnál. Kotick azt is megígérte, hogy a vállalat éves jelentéseket fog megosztani a béregyenlőség felé tett előrelépésről.
Az Engadget azt írja, a vezető külön közölte, hogy megkérte az Activision Blizzard igazgatótanácsát, hogy csökkentse a teljes javadalmazását évi 62 500 dollárra, amíg úgy nem érzi, hogy teljesítette a fentebb vázolt sokszínűségi és biztonsági célokat.
A bejelentéssel Kotick és az Activision Blizzard számos olyan követelésnek tesz eleget, amelyeket az alkalmazottak állítottak a vállalat elé, amikor a kaliforniai szexuális zaklatási per nyomán tiltakozni kezdtek a vállalat intézkedései ellen. Amikor a dolgozók júliusban először sztrájkoltak, nagyobb bérezési átláthatóságot és új felvételi politikát követeltek, amelynek célja a vállalaton belüli képviselet növelése volt.
