260 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum Magyarországon

A bérköltségek mérséklése érdekében a kormány 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést javasol, és megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük – közölte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 című gazdasági konferenciáján.

Más országokban nem jellemző a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz hasonló kettős rendszer – hívta fel a figyelmet Nagy Márton, és megjegyezte, tíz év múlva Magyarországon sem biztos, hogy lesz ilyen. Soron kívül Visszatér az angol bajnokság, a Chelsea, az Arsenal és a City is pályára lép

Azt is elmondta, nemzetközi összehasonlításban a magyar minimálbér a gazdaság fejlettségéhez viszonyítva és vásárlóerő-paritáson számítva is alacsony, és megjegyezte, hogy a 2016-os helyzettel szemben a minimálbér-emelésének nincs torlasztó hatása – nem okoz bértorlódást -, szemben a garantált bérminimummal. A keresők 8 százalékának bejelentett jövedelme a minimálbérnek megfelelő – mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése együttesen már 2-2,5 millió embert érint – jegyezte meg.

A szakember a munkáltatói járulék 4 százalékpontnál nagyobb csökkentését nem nagyon látja megvalósíthatónak, az iparűzési adó mérséklését sokkal célzottabb eszköznek tartja.

A kormány versenyképességi okokból elvetette a kereset nagyságától, a vállalkozás méretétől vagy tevékenységi körétől függő differenciált munkaadói járulékcsökkentésre tett javaslatokat – mondta Nagy Márton.

Az adóék az elmúlt években fokozatosan 48-50- százalékról 43 százalékra csökkent, a tervezett 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést követően pedig 40 százalék lesz. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig magas: az uniós átlag 39 százalék, a lengyel érték pedig csupán 33 százalék – hangsúlyozta a szakember.