USA: Irán kifut az időből a 2015-ös atomalkuval kapcsolatban
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Iránnak nem sok ideje maradt, hogy visszatérjen a 2015-ös nukleáris megállapodás betartásához.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd tagállamainak csúcstalálkozóján a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. szeptember 24-én. A megbeszélésen részt vett Joe Biden amerikai elnök, Scott Morrison ausztrál, Narendra Modi indiai és Szuga Josihide japán miniszterelnök.
MTI/AP/Evan VucciIrán „kifut az időből”, nem sok ideje maradt, hogy visszatérjen a 2015-ben kötött nukleáris megállapodás betartásához – jelentette ki szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután Washingtonban tárgyalt Jaír Lapid izraeli külügyminiszterrel és Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emirátusok külügyi tárcájának vezetőjével.
„Közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor önmagában a JCPOA-hoz (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) való visszatéréssel nem fogják visszakapni annak előnyeit, és ez azért van, mert Irán ezt az időt arra használta fel, hogy különböző módokon előmozdítsa nukleáris programját” – fogalmazott az amerikai tárcavezető.
A 2015-ös, hathatalmi megállapodás értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében. Az atomalkut 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez. Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben.
Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését, például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben. Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. Az ázsiai ország a közelmúltban jelezte, hogy kész visszatérni az atomalkuról folytatott bécsi tárgyalásokhoz, de ennek időpontját nem jelölte meg.
Blinken úgy fogalmazott: „Megvizsgálunk minden lehetőséget, hogy megbirkózzunk az Irán jelentette kihívásokkal. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ennek a diplomácia a leghatékonyabb módja”. Az amerikai tárcavezető szerint azonban a diplomáciához két félre van szükség, és Irán részéről egyelőre nem látják a hajlandóságot.
Az izraeli külügyminiszter ismételten figyelmeztetett, hogy országa szükség esetén katonai erővel is fellép, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverfejlesztését. „Vannak pillanatok, amikor a nemzeteknek erőt kell alkalmazniuk, hogy megvédjék a világot a gonosztól” – jelentette ki Lapid. „Ha egy terrorista rezsim nukleáris fegyvert szerez, cselekednünk kell. Világossá kell tennünk, hogy a civilizált világ ezt nem engedi. (.) Izrael fenntartja magának a jogot, hogy bármely pillanatban, bármilyen módon cselekedjen. Ez nem csak a jogunk, hanem a felelősségünk is” – tette hozzá.
Bin Zajid háláját fejezte ki az Egyesült Államoknak, amiért sokat tett az Egyesült Arab Emírségek és a világ viszonyáról szóló narratívák megváltoztatásért. A tárcavezetők mindhárman egyetértettek abban, hogy megpróbálják kiterjeszteni az Ábrahám-egyezményeket, amelynek köszönhetően normalizálódott a kapcsolat Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és más arab államok között.
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint a hozzájuk csatlakozó Bahrein tavaly szeptemberben normalizálta diplomáciai kapcsolatait – az úgynevezett Ábrahám-egyezmények aláírásával – a washingtoni Fehér Házban, Donald Trump akkori amerikai elnök közvetítésével.
(MTI)
