Hogyan vált Szerbia a koronavírus-járvány legújabb gócpontjává?
Zsúfolt bárok, kevés maszk és szinte semmi korlátozás – Szerbiában úgy tűnik, hogy a járványnak vége. Ez azonban kegyetlen illúzió, mivel a balkáni ország jelenleg a fertőzési arányok tekintetében a világranglista élén áll.
A koronavírus-járvány miatt bejelentett korlátozások ellen tüntetnek a szerb fõvárosban, Belgrádban 2021. szeptember 18-án.
MTI/AP/Darko Vojinovic
Annak ellenére, hogy számos oltás áll rendelkezésre, az ország oltási kampánya megrekedt, miután a hétmilliós lakosság alig több mint 40 százaléka be volt oltva. Az AFP adatai szerint Szerbiában az elmúlt két hétben naponta átlagosan több mint 6500 megbetegedés fordult elő, ami 100 ezer emberre vetítve közel 93,5 fertőzési arányt jelent, ami messze a legmagasabb a világon.
Bár a beltéri maszk viselése és a társadalmi távolságtartás kötelező, ennek betartása alig vagy egyáltalán nem történik meg, mivel a szabályok betartása mindenkinek egyéni döntésén múlik.
Az orvosok szigorú intézkedések bevezetését sürgették a kormánytól, például a nem létfontosságú üzletek nyitvatartási idejének korlátozását és egy oltási igazolvány bevezetését, amely korlátozná azoknak a társadalmi tevékenységét, akik még nem kapták meg az oltást. Miután hetekig csak eljátszott a gondolattal, Ana Brnabic miniszterelnök végül elvetette azt, azt állítva, hogy nincs mód a fegyelem kikényszerítésére.
„Az igazolványokat lehetetlen ellenőrizni, mint ahogy a beltéri maszkviselést is lehetetlen ellenőrizni. Erre van gyógymódunk … és ez a védőoltás”
– mondta Brnabic egy nemrégiben tartott televíziós sajtótájékoztatón.
Predrag Kon, Szerbia vezető járványügyi szakértője hitetlenkedve fogadta a szigorúbb intézkedések megtagadását; Dr. Rade Panic, orvosi szakszervezeti vezető pedig a kormány vonakodását a szigorú intézkedések bevezetésétől a jövő tavasszal esedékes választásokkal és az oltásszkeptikusok széles körű befolyásával hozza összefüggésbe.
„Az oltásellenesek problémát okoztak, de a kormány a választások miatt nem akarja kezelni a problémát. Az üzenet az, hogy mindannyian magunkra vagyunk utalva… Konkrétan túlélési üzemmódban vagyunk”.
