Putyin csökkenti Oroszország űrbüdzséjét, de közben jobb eredményeket vár
Oroszország azt tervezi, hogy az elkövetkező hároméves időszakban, 2022 és 2024 között csökkenti az űrrepülésre szánt forrásokat. A csökkentés évente mintegy 16 százalékos lesz – írja több orosz kiadvány, köztük a Finanz.ru.
2022-re az űrtevékenységekre szánt állami költségvetés 210 milliárd rubel lesz, ami 40,3 milliárd rubel csökkentést jelent az előző évhez képest. A következő években hasonló csökkentések következnek, a legjelentősebbek pedig olyan területeken lesznek, mint a „gyártási-technológiai tevékenységek” és a „kozmodrom-fejlesztés”. A „tudományos kutatás és fejlesztés” finanszírozását teljesen lenullázták.
A kiadvány szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elégedetlen az orosz űrprogram teljesítményével. Egy szeptember 29-i űriparral foglalkozó találkozón Putyin élesen bírálta, hogy az ipar nem teljesítette az űrszféra hosszú távú céljaira vonatkozó irányelveket. A Roszkozmosz például 2020-ban a nemzeti űrprogram 83 kitűzött célja közül 30-at nem teljesített.
Putyin állítólag azt mondta az orosz űrvállalatnak, a Roszkoszmosznak, hogy növelnie kell az orosz rakéták megbízhatóságát, és „el kell sajátítania” a hordozórakéták következő generációjának technológiáját. Ez az utasítás a globális űrindítási üzletág növekvő versenyére, különösen az amerikai székhelyű SpaceX sikereire érkezett válaszul.
Ezek a költségvetési megszorítások azonban csak még inkább korlátozzák a Roszkozmosz vezetőjét, Dmitrij Rogozint. Már most is költségvetési nyomással kell szembenéznie a NASA űrhajósainak a Nemzetközi Űrállomásra történő repüléséből származó bevételkiesés miatt – ez a projekt évente körülbelül 400 millió dollárt vagy annál is többet ér –, valamint amiatt, hogy a United Launch Alliance nem vásárol többé RD-180-as rakétahajtóműveket.
A megszorítások a Roszkozmosz jövőjével kapcsolatos kérdéseket is felvetnek, amelyet az elmúlt évtizedben többször is átszerveztek. A Szovjetunió felbomlását követően, az 1990-es évek elején a Roszkozmosz a NASA-hoz hasonlóan járt el, űrügynökségként számos vállalkozója volt, akik szolgáltatásokat nyújtottak és rakétákat, űrhajókat és műholdakat építettek. Ezek közül a legnagyobbak közé tartozott az RKK Energia, a Hrusnyicsev Központ, az RCC Progress, az NPO Energomash, a TsENKI és a TsNIIMash.
Oroszország 2013-ban újraállamosította az űriparát, és a szerződő cégeket állami tulajdonú és működtetésű vállalatokká alakította át. Három évvel később aztán az orosz nemzeti űrügynökséget megszüntették, és beolvasztották a Roszkoszmosz állami vállalatba, amely az állami tulajdonú űrvállalatok anyavállalata lett. Rogozin 2018-ban került a Roszkozmosz élére, és tavaly tovább szervezte leányvállalatait üzleti blokkokba.
Az elmúlt években a Roszkozmosz korrupcióval küszködött az ország keleti részén egy nagy új űrrepülőtér építésére irányuló erőfeszítései során – 2019-ben, mielőtt Putyin bebörtönözte volna, Alekszej Navalnij ellenzéki vezető széles körű korrupcióról számolt be az orosz űrvállalkozásban, és részletezte, hogy Rogozin a jelek szerint személyesen hogyan gazdagodott meg.