Nővé operáltatta magát, kirúgták a seregből, majd öngyilkos lett
A dél-koreai fegyveres erők soraiban a közelmúltban elkövetett két öngyilkosság – és az elszámoltatás késedelme – közfelháborodást váltott ki, ami arra kényszerítette az országot, hogy ismét szembesüljön a nőkkel és a szexuális kisebbségekkel való rossz bánásmóddal.
Csütörtökön egy dél-koreai bíróság úgy döntött, hogy a hadsereg jogellenesen diszkriminálta az ország első nyíltan transznemű katonáját, Byun Hui-su-t, amikor 2019-es nemváltoztató műtétjét követően elbocsátotta. A bíróság elrendelte a visszahelyezését, de a győzelem hét hónap késéssel érkezett: Byun márciusban öngyilkos lett.
Pénteken pedig a katonai ügyészek tizenöt ember ellen emeltek vádat egy olyan ügy keretében, amely egy női altiszt szexuális zaklatásával kapcsolatos, akit csak a vezetéknevén, Lee néven azonosítottak. A hatóságok 15 év börtönbüntetést is kérnek a légierő törzsőrmesterére, aki az állítólagos incidenst elkövette. Miután Lee jelentette a visszaélést, a helyi híradások szerint felettes tisztjei megpróbálták rávenni, hogy ejtse a panaszt. Két hónappal később holtan találták meg a nőt.
A halálesetek és a #MeToo mozgalom felemelkedése arra bátorította az áldozatokat a férfiak által dominált, társadalmilag konzervatív országban, hogy beszéljenek – mondta egy interjúban Jang Hye-young, a balközép Igazságosság párt egyik törvényhozója.
Az aktivisták erőteljesen lobbiztak az LMBTQ közösség tagjait védő nemzeti diszkriminációellenes törvényért, és 2007 óta közel egy tucat ilyen javaslat került a nemzetgyűlés elé. Dél-Koreában a melegek jogait ellenző aktivisták mélyen kötődnek a vallási, jobboldali mozgalmakhoz.
Az ilyen konzervatív tömbökhöz szorosan kötődő törvényhozók visszadobták a törvényjavaslatokat, azzal érvelve, hogy a homoszexualitás és a transzneműség a mentális betegség jele, és hogy a diszkriminációellenes törvények csak az LMBTQ közösség bátorítását szolgálják.
Az ellenállás olyan mértékű, hogy még a melegek jogait támogató törvényhozók is vonakodnak nyilvánosan elkötelezni magukat a diszkriminációellenes törvénytervezetek mellett, mert attól tartanak, hogy kivívják az ország politikailag befolyásos és társadalmilag konzervatív protestáns közösségének haragját, amely a lakosság mintegy 20 százalékát teszi ki.
A diszkriminációellenes törvény elfogadásának elmaradása miatt „az LMBTQ-emberek ki vannak téve annak, hogy szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt kirúgják, kilakoltatják vagy rosszul bánnak velük” – írta a Human Rights Watch egy nemrégiben kiadott jelentésében.
A dél-koreai kisebbségek az igazságszolgáltatásban találtak némi védelmet, miután a bíróság, amely Byun, a néhai transznemű katona javára döntött, azt mondta, hogy az indoklás, amely a hadsereg kirúgásához vezetett, „kétségtelenül törvénytelen” volt.
A dél-koreai hadsereg közölte, hogy tiszteletben tartja a bíróság döntését, de még nem döntött arról, hogy fellebbez-e. Sok aktivista szerint azonban nem meglepő, hogy a hadsereg az LMBTQ és a nők jogai körüli harcok élére állt. A dél-koreai férfiak túlnyomó többségének 18 hónapot kell katonai szolgálatban töltenie – írja a Washington Post.
Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a 116-123, vagy a 06 80 820 111-es ingyenes számot, ahol a krízishelyzetben lévőket segítők nyújthatnak támogatást önnek.