Csődbe mehet Kiotó, a császári Japán fővárosa

Kiotó, az ősi város régóta turisztikai központ, amely a Világörökség részét képző templomaiba, szentélyeibe vonzza a hazai és nemzetközi utazókat. Azonban annak ellenére, hogy a turisztikai ipar rekord nyereséggel működött, a város maga a csőd közelébe került. 

A The Japan Times információi szerint az önkormányzati turisztikai hivatal csak 450 ezer külföldi turistát jelentett be 2020-ban, ez 88 százalékos csökkenés 2019-es 3,8 millióhoz képest. A 2020-as szállodafoglalások 60 százalékkal csökkentek az előző évekhez képest.   Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A városvezetés augusztusban arra figyelmeztetett, hogy Kiotó a csőd szélére fog kerülni, hogyha a következő négy évben nem csökkentik drasztikusan a költségvetést. A megszorítások várhatóan 160 milliárd jen értékben elegek lennének ahhoz, hogy a központi kormányzat ne vegye át a város pénzügyeit. 

Bár a válságot tovább mélyítette a koronavírus, a probléma ennél sokkal összetettebb. A hagyományok megőrzése érdekében többi japán városhoz képest Kiotóban kevés a modern lakó- vagy irodaház, amelyek magasabb ingatlanadó alá tartoznak, valamint a vallási társaságok ingatlanai után sem kell adót fizetni. A város lakóinak nagyjából 10 százaléka főiskolai hallgató, 28 százaléka 65 év feletti, rájuk más adózási szabályok vonatkoznak, általában nem vagy csak nagyon keveset adóznak a 25-50 közöttiekhez képest. 

A városvezetésnek több munkahelyet kell teremtenie, új vállalkozásokat kell bevonzania a területre. Tekintettel a kiotói egyetemek nagy számára, többnyire az informatika, a biotechnológiai kutatás területei lehetnek fejleszthetők. 

A polgármesternek drasztikus és valószínűleg politikailag ellentmondásos döntéseket kell majd hoznia abban az esetben, ha szeretné elkerülni, hogy a Kiotó ténylegesen csődbe menjen, és a központi kormányzat átvegye a város pénzügyi irányítását.