Mi okozza a pokoli hőhullámokat és tűzvészeket világszerte?
A hőkupolák egyre megszokottabb időjárási jelenséggé kezdenek válni, most már teljes területeknek kell intenzív melegedéssel és tüzekkel megbírkóznia.
Hatalmas lángokkal ég a növényzet Athén északkeleti külvárosa, Varibobi környékén 2021. augusztus 5-én. Görögországban a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban több mint 150 erdő- és bozóttűz keletkezett az ország különböző részein. MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz 
Törökországban, Görögországban és Olaszországban is több település vált a lángok martalékává és turistákat kellett hajókkal evakuálni, miközben a hőmérséklet a 47 fokot is elérte. Júniusban Észak-Amerikában dőltek sorra a melegrekordok, több mint száz ember hunyt el a hőhullámok alatt. Mindkét eseményt a hőkupola nevű jelenség okozza.
Hőkupola az, amikor egy nagy nyomású légtömeg napokig, vagy akár hetekig egy terület felett marad. Mint egy fedő a fazékon, lenn tartja a meleg levegőt, ami miatt a megszokottnál jóval melegebb is lehet.
A meleg levegő függőlegesen tágul az atmoszféra felé, azonban a magas nyomású légtömegek visszatolják azt a talaj felé. A süllyedő meleg levegő besűrűsödik és felmelegszik, ezzel még több hőt maga alá zárva.
Ezután a talaj is egyre melegebb lesz és kiszárad, amitől csak még melegebb lesz, ezzel tökéletes feltételeket kialakítva a tüzek kitöréséhez. Emellett a nagynyomású légtömegek a körülöttük lévő felhőket is taszítják, még jobban csapdába ejtve az alatta lévő hőséget.
A légmozgás általában el tudja mozdítani a nagy nyomást, azonban mivel a kupola magasan az atmoszférába nyúlik, ez nagyon lassan történik meg.
A brit meteorológiai szolgálat szóvivője, Stephen Dixon a Sky Newsnak elmondta, jelenlegi dél-európai hőkupola úgy jött létre, hogy a futóáramlat „Nyugat-Európán átnyúlva délre, illetve Északkelet-Európába terjeszkedett, ezzel Délkelet-Európa felett egy szegély keletkezett”, amit súlyosbított, hogy a Szahara felől homokkal teli meleg levegő áramlott arra.
A szegély magas nyomása és a szaharai levegő már jó ideje Délkelet-Európa felett van, így tartósan 10-15 fokkal az átlag felett van a hőmérséklet.
A hőkupolák a mérsékelt öveken meglehetősen gyakoriak, azonban egyre intenzívebbek és gyakoribbak lettek manapság olyan területeken is, ahol az ilyen extrém hőség nem megszokott. Amerikai tudósok szerint ennek első számú oka az előző télen az óceánok hőmérsékletében bekövetkezett nagy változás.
A helyi óceánkutató intézet kutatói úgy magyarázzák ezt, mintha lenne egy úszómedencénk, amelynek fűtését bekapcsoljuk: a fűtőszálak körül gyorsabban melegszik a víz, mint a többi helyen.
Megfigyeléseik szerint Amerika csendes-óceáni partvidékén már évtizedek óta nő a hőmérséklet az óceán keleti részéhez képest, ami miatt télen komoly nyomáskülönbség van a két oldal között, aminek következtében télen a csendes-óceán keleti részéről nyugatra érkező légtömegek egyre melegebbek lesznek és beszorulnak az ottani nagynyomású levegő alá, hőhullámokat okozva.
Európában a Balti-tenger 6, az Atlanti-óceán a brit szigetek körül 2-4 fokkal volt melegebb a megszokottnál július végén, azonban a Földközi-tenger adatai a legaggasztóbbak: Európa legmelegebb tengere ugyanis 3 Celsius-fokkal vannak a sokéves átlag fölött.
